Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

(1284.) okt. 20. 1284. nov. 26. 1284. nov. 26. — Resy, Syd, Guelse és Zepene iktatása ügyében intézkedik. Bánffy okit. I. 22. Lásd (1282.) okt. 24-i keltezéssel a 3185. sz. alatt. — Pongrác fia: Tamás comes és Isakh fia: Makow, akik Kelemenus bán unokái, továbbá Barlabas fia: Domokos, s Chanad fiai: Gergely és Dénes, akik Waffa comes unokái, által a maguk és Chanad nb. rokonaik nevében előterjesztett kérésére átírja IV. Béla 1256. dec. 17-i oklevelét (1126. sz.) és az abban foglaltakkal ellentétes okleveleket érvényteleneknek nyilvánítja. Átírta: I. Mátyás 1484. febr. 6. > II. János 1570. dec. 1. > Báthory István erdélyi vajda 1572. máj. 29. (Dl. 322. 38. o.) Az oklevél szövege: Ladislaus dei gratia Hungáriáé, Dalmatie, Croacie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Cumanie Bulgarieque rex omnibus Christi fidelibus presens scriptum inspecturis salutem in salutis largitore. Ad universorum notitiam tam presentium, quam futurorum harum serié volumus pervenire, quod accedentes ad nostram presentiam comes Thomas filius Pangracii et Makow filius Isakh, nepotes Kelemenus bani, item Dominicus filius Barlabe, Gregorius et Dionysius filii Chanad, nepotes comitis Waffa pro se et fratribus ac proximis suis de genere Chanad exhibuerunt nobis quoddam privilégium domini Bele regis avi nostri charissimi felicis recordationis super divisione hereditariarum possessionum eorundem inter eos facta confectum, exponentes eorum fidelia servitia, petentes nos humili precum cum instantia, ut idem privilégium confirmare dignaremur et possessiones in eodem privilegio insertas, si cuiquam nos contulissemus vei predecessores nostri reges forsitan contulissent, dignaremur revocare et litteras seu privilegia super facto earundem possessionum emanata et confecta cassa et inania nunciare. Cuius tenor talis est: (Következik IV. Béla 1256. dec. 17-i oklevele, lásd az 1126. sz.) Nos ergo attendentes predictorum nobilium petitionem fore iustam, pensantes etiam fidelia et meritoria servitia, que nobis et nostris progenitoribus cum personarum lesione et bonorum fratrum perditione sine intermissione impenderunt, qui non solum eorum possessiones hereditarias, si cuiquam contulissemus vei nostri predecessores reges contulissent, reddere tenemur, verum etiam regalibus munificentüs et donativis ad ampliora eis providere, predictum privilégium non abrasum, non cancellatum, nec in aliqua sui parte vitiatum de verbo ad verbum presentibus transcriptum ex certa nostra scientia de baronum nostrorum consilio confirmavimus, ratificamus et approbamus revocantes omnes donationes et traditiones possessionum prefatarum in predicto privilegio contentarum, si quas nos fecissemus vei predecessores nostri fecissent, omnes litteras et privilegia super eisdem eorundemque iuribus et vigore reddentes caritura, si quoque tempore coram quocumque iudice fierent contra eos vei eorum successores presentata. In cuius rei memóriám et firmitatem perpetuam presentes concessimus dupplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus venerabilis patris domini Thome dei gratia episcopi Wacziensis, aule nostre vicecancellarii dilecti nostri et fidelis anno domini millesimo ducentesimo octoagesimo quarto, sexto Calendas Decembris, indictione XII., regni autem nostri anno tredecimo. 3341. — a Chanad nb. Pongrác fia: Tamás comes kérésére átírja és megerősíti a váradi káptalan 1283. szept. 14-i privilégiumát (Wenzel IX. 366.) Berthem, Sunkulus, Theled (I) és Zobolcz nevű birtokok ügyében, valamint Bertalan váradi püspök és Rorandus erdélyi vajda 1284. aug. 1-i privilégiumát a Berthem birtokon a Körösön szedni szokott vám feléről (Wenzel IX. 400.).— D. p. m. ven. patris Thome dei gratia episcopi Wacziensis, au. n. canc. dil. et f. n. a. d. millesimo ducentesimo octuagesimo quarto, sexto Cal. Dec, indict. XII, r. aut. n. a. decimo tertio. Átírta: váradi káptalan 1294. dec. 3. > II. János 1570. dec. 1. > Báthory István erdélyi vajda 1572. máj. 29. (Dl. 322. 12. o.) Wenzel IX. 383., Documente priv. ist. Rom. C. II. 264. (román ford.) 3342.