Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

(1284.) febr. 16. Borostyánkő vár alatt. (1284.) febr. 16. Borostyánkő vár alatt. 1284. febr. 23. (1284.) márc. 5. Buda. (1284. márc. 10. előtt.) — Péter fiának: Mixa-nak, István fiának: Mihálynak es Sándor fiának: Tamásnak adományozza Parustian vár alatt teljesített szolgálataik fejében a Henrik-fiak szolgálatába állt Sedun-melléki Salamon fia: Guurk és Balázs fia: Domokos Sedun melléki birtokát. — D. sub castro Parustian, in quindenis Purificationis beaté virginis. Eredeti: 14,3 X 4,7 cm. Hátlapra nyomott pecsét helye. Dl 47.761. (Múz. Törzsanyag.) Hazai okit. 101. 3291. — Adrianus fiának: Sándornak — s megnevezett rokonainak — adományozza Borostyán vár alatt teljesített szolgálataiért, amikor is jobb karját nyíl ütötte át, a Henrik-fiakhoz csatlakozott s többszöri figyelmeztetés ellenére a király hűségére vissza nem tért Jakab fia: Herricus vasvári Bolda nevű faluját. — D. sub castro Porustyen, tertio die sancti Valentini martiris. Átírta: I. Károly 1330. jún. 11. (Dl. 101.662. Batthyány lt.) > Garai Miklós nádor 1384. máj. 20. (Dl. 42.289. Múz. Törzsanyag.) Fejér V. 3. 460. (1289.) — Kivonat: Héderváry okit. I. 10. 0289.) 3292. — a Guleus fiai: Tamás, Salamon és Mihály, valamint Miklós vajda fia: Miklós viszályában Guleus fiait, miután a budai káptalan kiküldöttjének jelenlétében Philesharaztha nevű földjüket elhatárolták Miklós Poudharaztha nevű földjétől, megerősíti annak birtokában. — D. p. m. discr. viri mag. Bartholomei prepositi de Scepus. au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° CC° octuagesimo quarto, octavo Kai. Mart., indictione duodecima, r. aut. n. a. duodecimo. Eredeti: 46,4 x 17,1 cm. Kezdő L helye üres. Függőpecsét darabja. Dl. 1171. Wenzel IX. 382. — Kivonat: Bártfai Szabó: Pest m. 21. Az oklevél írása oly mértékig rendszertelen, hogy a hamisítás vagy legalábbis a királyi kancellárián kívül történt kiállítás gyanúját kelti fel. 3293. — megköszöni Trau bírajának és communitas-ának, hogy a Klissa-i hospeseket segítették váruk megvédésében, s meghagyja nekik, hogy hűségüket továbbra is őrizzék meg. — D. Bude, in dominica Reminiscere. Lucius: Mem. di Trau 119. (1274.), Fejér VII. 4. 153. (1274.), Wenzel IX. 570. (é. n.), Smiciklas VI. 471. — Kivonat: Kukuljevié: Regesta No. 1125. (1274.) Lucius által megadott évszámot Szabó Károly: Kun László 116. javítja, s valószínűleg ennek alapján Smiéiklas is 1284-re teszi, bár IV. László itineráriumába nehezen illeszthető be. 3294. * — 1284. márc. 10-i oklevelében említi saját privilégiumát, mellyel Fulkus fiát: Istvánt, Symeon fiát: Jakabot, Botyz fiát: Pétert és Vogus fiát: Moyus-t, s Pooch falubeli rokonaikat a (morvamezei) csatában teljesített szolgálataikért, amikor István comesnek Bálint és Artholfus nevű testvérei is elestek, a bárók kérésére kiveszi a komáromi várjobbágyságból és a királyi serviensek közé sorolja, hogy ők és utódaik az ország többi nemeseivel együtt a királyi zászlók alatt katonáskodjanak. (Mon. eccl. Strig. II. 177.) 3295.