Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

1272. dec. 9.{?) (1272. dec. 16. előtt.) 1272. (dec. második felében.) 1272. (dec. végén.) — Jakabnak, a szűz Mária-szigeti (margitszigeti) premontrei szent Mihály monostor perjelének kérésére átírja és megerősíti IV. Béla 1253. máj. 27-i oklevelét (992. sz.), mellyel az Vngyney faluban lévő földet a monostornak adományozta. — D. p. m. mag. Nicolai prepositi Albensis eccl. Transsiluane, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° CC° septuagesimo secundo, quinto Nonas (!) Dec, r. aut. n. a. primo, indict. XV

a

. Méltóságok: egyháziak mint a 2323. sz., világiak mint a 2329. sz., de Rolandus nádor még macsói bán és Ugrin lovászm. szeremi isp. is. Eredeti: 43,4x 29 cm. Díszes kezdő L. Függőpecsét zsinórja. Dl. 379. Átírta: budai káptalan 1410. máj. 18. (Dl. 121.) Tartalmilag átírta: Bebek Detre nádor 1399. aug. 19. (Dl. 8388.) Fejér V. 2.56., Wenzel IX. 4. — Kivonat: Fejér X. 2. 711., Densusianu: Documente 1.1.381., Mon. Slav. merid. XXIII. 15., Kukuljevic: Regesta No. 1079., Documente priv. ist. Rom. C. II. 151. A quinto Non. Dec. napi kelet így mindenesetre téves és vagy a quinto hibás (esetleg quarto helyett), vagy az írnok a Non. Dec. jelölést előre beírta, s a számjegyeknek üres helyet hagyott. A számjegy beírása később történvén, a napot már Idus szerint akarta jelölni, de elfelejtette a Nonas-t Idus-ra javítani. Ez utóbbi látszik valószínűbbnek. 2332. * — mandátumát, mellyel megparancsolta a szepesi káptalannak, hogy küldjék ki megbízottjukat, s ennek jelenlétében Rolandus mester szepesi ispán járja meg Rykolphus comes Sygra-i birtokrészét és iktassa vissza nevezettet annak birtokába, említi a szepesi káptalan (1272.) dec. 16-i oklevele. (Bárdosy: Suppl. Scep. 315.) 2333. — Kázmér mester udvari nótárius, V. István volt familiárisa kérésére — szolgálataira való tekintettel — átírja és megerősíti V. István 1271-i privilégiumát (2087. sz.), amely megerősíti István ifj. királynak 1266-ban Szabolcs megyei föld adományozása tárgyában kiadott oklevelét. — D. p. mag. Nicolai Albensis eccl. Transsiluane prepositi, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. millesimo ducentesimo LXXII

0

, r. aut. n. a. primo. Méltóságok: Fülöp esztergomi érsek örökös isp. és kir. kanc, István kalocsai, János spalatói érsek, Lampert egri, Bereck csanádi, Jób pécsi, Fülöp váci pk. nógrádi isp., Pál veszprémi, Timót zágrábi, Lodomerius váradi, Dénes győri és Péter erdélyi pk.; Rolandus nádor, Máté szlavón bán, Joachim tárnokm. pilisi isp., Sándor országbíró orbászi isp., Pál szörényi bán, Renoldus asztalnokm. szabolcsi isp., Ugrin lovászm. szerémi isp., Lőrinc pohárnokm. kevei és krassói isp., Omodeus vasvári, Imre somogyi, János zalai és Mihály nyitrai isp. Átírta: jászói konvent 1434. júl. 10. (Dl. 612.) Wenzel IX. 2. A november 28-i oklevelekével egyébként egyező (bár rövidített) méltóságsorban feltűnik Fülöp esztergomi érsek királyi kancellári tiszte, melyről Fejérpataky sem tud. (A kir. kancellária 125.) Ezzel összevág, hogy Pál veszprémi püspök neve mellől viszont hiányzik a kancellári cím, melyet december elején még viselt. (Lásd a 2327. sz.) A jelen oklevél megbízhatósága ellen nem lehet kifogást emelni. A kancellári címnek ilyen áttételét leginkább az átírásnak lehet tulajdonítani, hisz az átírás korában már általános volt az esztergomi érsek királyi kancellársága. Esetleg arra is lehet gondolni, hogy Fülöp érsek 1272 végén bekövetkezett halála előtt néhány nappal megkapta a kancellári tisztséget, aminek a jelen oklevél egyetlen emléke. 2334. — Scepus-i Rykolphus comesnek adja szolgálatai fejében a már V. István adományából bírt Sygra-i birtokrészt, átírva a szepesi káptalan (1272.) dec. 16-i jelentését, mely a 60 hold szántó iktatásáról szól és a határok leírását is tartalmazza. — D. p. m. mag. Nycolai prepositi Albensis eccl. Transsiluani (!), au. n. vicecanc dil. et f. n. a. d. M° CC° septuage-