Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)
(1278.) okt. 25. Sáros. (1278. nov. 4.) (1278. nov. 12. előtt.) 1278. nov. 12. Eredeti: 32,8 X 14,3 cm. Díszes kezdő L. Függőpecsét darabja. Dl. 50.258. Tartalmilag átírta: liptói registrum 70. §. Fejér V. 2. 444. (az alábbi szövegrész kihagyásával) — Tart. átírás és kivonat: Fejér V. 2. 489., M. Tört. Tár. IV. 37., Tört. Tár 1904. 90. 82. sz. A Fejér által nem közölt szövegrész a következő: Cuius térre prima meta incipit a parte orientali in Berc Medokys vocato et descendit ad caput rivuli Byk pótok vocati et per ipsum rivulum descendit ad frigidam Toplam et per ipsam Toplam paululum descendendo exit per fossatum molendinarem et per ipsum fossatum tendens ascendit per Berc sub montem Plyskam et sub ipso monte reclinatur versus castrum ad orientem, transeundo frigidam Toplam ascendit ad Berc ad arborem keures fa vocatam, inde ascendit ad salatinam Hordós vocatam et inde ascendit ad caput rivuli Husciou Goosd vocati et inde directe ascendit ad Berc et per ipsum Berc reflectitur ad priorem metam supra caput Byk pótok vocati et sic terminatur. Ut autem hec nostra donatio robur habeat perpetue firmitatis, presentes litteras dupplicis sigilli nostri munimine fecimus roborare. 2908. — megparancsolja a fehérvári káptalannak, hogy tekintse meg Omodeus comes fiának: Lothardus-nak Beus és Árpad földek adományozására vonatkozó okleveleit és szó szerint írja át oklevelében, minthogy veszéllyel jár a privilégiumoknak a bíróság előtt való bemutatása. Átírta: fehérvári káptalan 1278. nov. 2. (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, Oklevelek 17. — OL. Filmtár 2103. doboz.) Az oklevél szövege: Ladislaus dei gratia rex Hungarie fidelibus suis capitulo Albensi salutem et gratiam. Fidelitati vestre mandantes precipimus, quatenus inspiciatis privilegia Lothardi filii comitis Omodei super collatione terrarum Beus et Árpad vocatarum vestris eidem litteris de verbo ad verbum seriatim inserendo, cum periculosum sit eadem privilegia propter casus multiplices in iudicio exhibere. Dátum in Sarus, tertia feria proxima ante festum Symonis et Jude apostolorum. 2909. — bocsánatot hirdet a lázadók számára. Katona: Hist. crit. VII. 769. ; Lásd (1289.) nov. 4-i keltezéssel a 3536. sz. alatt. * — mandátumát, mellyel megparancsolta László szepesi ispánnak, hogy Philpus fiai és Ehelleu fiai, valamint azokét földjük birtokában zaklató Vrbo-i népek között a kérdéses föld ügyében tegyen igazságot, említi László szepesi ispán 1278-i oklevelében. (Wenzel IX. 221.) 2910. — Philpus fiai: Ábrahám és László, valamint Ehelleu fiai: Detre, Domokos és Bech kérésére átírja és megerősíti László szepesi ispán 1278-i oklevelét, mely szerint nevezetteknek a Vrbo-i népek által háborgatott bizonyos földjét elhatárolta és őket a föld birtokába beiktatta. — D. p. m. mag. Nicolai electi Albensis, au. n. vicecanc. dil. et. f. n. a. d. M° CC° LXX° octavo, pridie Id. Nov., r. aut. n. a. VII mo . Eredeti: 41,2x23,4 cm. Kezdetlegesen díszített kezdő L. Függőpecsét darabja. Dl. 40.140. (Múz. Törzsanyag.) Kubínyi: Magy. tört. eml. I. 105., Wenzel IX. 202. — Kivonat: Wenzel XII. 233. 2911.
