Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)
1277. (1277. körül) spt 11. 1277. ípt. 19. mus roboratas. Dátum per manus discreti viri magistri Thome Albensis ecclesie electi, aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri anno domini M° CC° septuagesimo septimo. Az átírás alkalmával IV. Béla privilégiumának befejező része kifelejtődött. Minthogy Aba mester szepesi küldetésének másik két fennmaradt oklevelét IV. Béla már 1255-ben illetőleg 1256-ban megerősítette, ezért IV. Béla oklevelét is ezekre az évekre tehetjük (vö. 1061. és 1078. sz.). 2814. H Veszprémen át a Bókon erdejébe vadászatra menet meglátogatván a veszprémvölgyi szűz Mária-egyházat és az ott élő apácákat, hogy az apácák szegénységén segítsen, az egyháznak adományozza az apácák Tykus, más néven Zygethfew nevű falujában levő, a szárazon és vizén mindkét irányba közlekedők által fizetendő királyi vámot a dunai révben levő hajóik javítására. — D. p. m. ven. in Christo patris et domini domini Benedicti s. Strigoniensis eccl. archiepiscopi, vicecanc. n. au. dil. et f. n. a. d. M mo ducentesimo septuagesimo septimo, r. aut. n. a. sexto. Méltóságok mint a 2651. sz. Átírta: a) veszprémi káptalan 1310. ápr. 25. > fehérvári keresztes konvent 1398. dec. 13. (Dl. 3640.) > ua. 1454. szept. 9. (Dl. 3641.) b) V. László 1455. ápr. 24. (Dl. 14.901.) > fehérvári keresztes konvent 1455. máj. 20. (Dl. 14.902.) c) V. László 1455. ápr. 24. > veszprémi káptalan 1455. jún. 16. (Dl. 3642.) d) V. László 1455. ápr. 24. > veszprémi káptalan 1518. máj. 21. (Dl. 3639.) Fejér V. 2. 394. — Kivonat: Teutsch—Firnhaber: Urkundenbuch I. LIX., Documente priv. ist. Rom. C. II. 188. Az oklevél szövege a szorosan vett rendelkező rész kivételével azonos a 2651. sz. oklevél szövegével, még a dátum- és méltóságsor is, bár a jelen oklevél kelte két évvel későbbi. (Eltérés, hogy a jelen oklevél Benedeket esztergomi érseknek nevezi, de meghagyja alkancellárnak.) Karácsonyi (Hamis oki. 63.) az oklevél keltét 1275-re teszi a méltóságsor alapján. Itt azonban nem téves keltezésről van szó, hanem tudatos hamisításról, amit a hibás dátumés méltóságsor bizonyít. Minthogy az első — 1398-i — átíró oklevél kifogástalannak látszik, IV. László oklevelét a 2651. sz. privilégium felhasználásával a XIV. században készített hamisítványnak kell tekintenünk. 2815. — mandátuma a pécsi püspökhöz Kapplan birtok ügyében. Budapest tört. oki. eml. I. 168. Lásd (1279.) szept. 11-i keltezéssel a 3008. sz. alatt. — László mester esztergomi prépostnak adományozza bel- és külföldön, különösen pedig a római curiánál az ország ügyeinek előmozdítására IV. Bélának, V. Istvánnak és neki tett szolgálataiért két királyi udvarnoknak: az utód nélküli Zolath-nak és Koyan-nak Dopopuch nevű földjét, amely Hont megyében László prépost Guereky nevű földje mellett fekszik, s amelyről Zolath és Koyan fiai lemondottak, valamint Damasa és Malasy nevű földeket, amelyeken két tárnoki sorba emelt castrensis lakott; a sági konvent oklevele szerint leírja ez utóbbiak határait, amiket az iktatáskor Hunth fia: Ders comes királyi ember állapított me g; egyszersmind a most adományozott földekre, valamint Guereky nevű és minden adományba kapott vagy vásárolt birtokára nézve László prépostnak szabad rendelkezési jogot ad. — D. p. m. mag. Thome electi Albensis au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° CC° LXX 0 septimo, tertio decimo Kai. Oct., r. aut. n. a. sexto. Eredeti: 44x 28,5 cm. Díszes nagy L. Függőpecsét zsinórja. Esztergomi káptalan magánlt. Lad. 19. fasc. 1. n. 5. (OL. Filmtár 558. doboz.) Átírta: a) I. Lajos 1357. szept. 26. (uo. n. 11 OL. Filmtár uo.) > Zsigmond 1418. febr. 24. (uo. Lad. 19. fasc. 2. n. 4. — OL. Filmtár uo.)
