Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)
1277. febr. 27. 1277. márc. 3. 1277. márc. 8. 1277. márc. 22. Aranyos. — a bárók akaratából és egyetértésével Timót zágrábi püspök által V. Istvánnak és neki tett szolgálatokért a püspöknek és a zágrábi káptalannak adja az utód nélkül elhunyt Wlk zágrábi várjobbágy földjét, amely a zágrábi káptalan szentpéteri Casna nevű földjeivel (terris capituli Zagrabiensis de sancto Petro Casna vocatis) határos. — D. p. m. ven. viri mag. Demetrii prepositi Albensis, d. pape capellani et subdiaconi ac au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° CC° septuagesimo septimo, r. aut. n. a. quinto, tertio Kai. Mart. Eredeti: Kezdő L helye üres. Függőpecsét zsinórja. Zágrábi káptalan lt. Fasc. 18. n. 45. (OL. Filmtár 5665. doboz.) Tkalcic: Mon. episc. Zagr. I. 182., Smiciklas VI. 182. — Kivonat: Kukuljevic: Regesta No. 1203. 2767. — Timót zágrábi püspök kérésére a bárók tanácsából és egyetértésével átírja és megerősíti V. István 1272. jún. 17-i privilégiumát (2213. sz.), amely II. András 1217-i (323. sz.) és IV. Béla 1269. dec. 22-i (1623. sz.) privilégiumait is tartalmazza a zágrábi egyház kiváltságairól. — D. p. m. ven. viri mag. Demetrii Albensis eccl. prepositi, d. pape capellani, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° CC° LXX° septimo, V. Non. Mart., r. aut. n. a. quinto. XIV. századi másolata: Zágrábi érseki lt. Liber privilégiális episcopatus Zagrabiensis fol. 10. (OL. Filmtár 5664. doboz.) Tartalmilag átírta: Geréb Mátyás dalmát, horvát és szlavón bán 1488. febr. 7. (Dl. 103.937. Batthyány lt.) Tkaléic: Mon. episc. Zagr. I. 183., Smiéiklas VI. 183. — Kivonat: Wenzel XII. 193., Kukuljevic: Regesta No. 1204. 2768. —Timót zágrábi püspök által IV. Bélának, V. Istvánnak és neki tett szolgálatokért a püspöknek és a zágrábi káptalannak adván Dobrolych fiának: a gyermekek nélkül elhunyt Wlk zágrábi várjobbágynak földjét, mely a zágrábi egyház szentpéteri Casna nevű földjeivel határos (vö. a 2767. sz.), kiküldte Márton udvari notarius-t, hogy a Zágráb melletti szentmártoni templomosok preceptorának tanúbizonysága mellett járja meg a föld határait és az iktatást végezze el; ez meg is történt Joachim szlavón bán külön kiküldöttjének és a templomos preceptor Benueniud nevű emberének jelenlétében, amikor a püspök és a káptalan procuratorait: Manfréd Gverche-i főesperest, Domokos dékánt, István és Gergely kanonokokat beiktatták; egyszersmind leírja a föld határait a preceptor írásbeli és Márton nótárius szóbeli jelentése alapján. — D. p. m. ven. viri mag. Demetrii Albensis eccl. prepositi, domini pape capellani, au. n. vicecanc, dil. et f. n. a. ab inc. [d.] millesimo ducentesimo septuagesimo septimo, octavo Id. Mart., r. aut. n. a. quinto. Eredeti: Kezdő L helye üres. Függőpecsételés nyoma. Zágrábi káptalan lt. Fasc. 18. n. 44. (OL. Filmtár 5665. doboz.) Átírta: I. Károly 1310. aug. 28. > ua. 1324. okt. 20. (Szentpétery kézirata szerint: uo. n. 47.) Tkaléié: Mon. episc. Zagr. I. 183., Wenzel XII. 193., Smiciklas VI. 186. — Kivonat: Arkiv za pov. Jug. XI. 167., Kukuljevié: Regesta No. 1206. 2769. — jóváhagyván, hogy Timót zágrábi püspök azt a Gversenche megyei földjét, amelyet Ruh comestől vett, a csázmai egyháznak a kanonokok ellátására adta, kiveszi szőlőivel, halastavaival, erdeivel, malmaival, kaszálóival és egyéb tartozékaival együtt a szlavón bán és a Gwersenche-i comes joghatósága alól, felmenti a hét dénáros adó, a marturina, a szállás adó és minden egyéb adőszedés alól, s számára a zágrábi püspökség egyéb földjeivel azonos kiváltságokat biztosít. — D. in Oronos p. m. ven. viri mag. Demetrii eccl. Albensis prepositi, d. pape subdiaconi et capellani, au. n. vicecanc dil. et f. n. a. ab inc d. millesimo C°C° septuagesimo septimo, XI 0 Kai. Apr., r. aut. n. a. quinto. Átírta: I. Károly 1324. dec. 28. > I. Lajos 1352. aug. 28. (Csázmai káptalan lt. Fasc. 1. n. 3. — OL. Filmtár H 556.) Fejér V. 2. 385., Smiéiklas VI. 192. — Kivonat: Kukuljevic: Regesta No. 1209. A keltezési hely kitétele az oklevéllel szemben gyanút kelt. 2770.
