Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

1275. 1275. Átírta: IV. László 1279. szept. 27. > ua. 1280. (Szepesi káptalan hiteleshelyi lt. Scrin. 11. fasc. 1. n. 3. — OL. Fkgy.) Kivonat: Fejér VII. 5. 445. Az oklevél szövege: Nos Ladizlaus dei gratia rex Hungarie memorie commendantes significamus universis, quibus expedit, presentium per tenorem, quod Petrus filius Jacou officialis domini J(ob) episcopi Quinqueecclesiarum una cum Bugyuzlou genero suo ad nostram accedens presentiam terram suam hereditariam Morhou vocatam in comitatu Gumuriensi existentem eidem genero suo ac sorori sue Annus vocate de beneplacito sue voluntatis proprie dedit et contulit perpetue et pacifice possidendam ita videlicet, quod si ipsum Petrum iam dictum filium habere contingat, extunc ipsam terram Morhou superius nominatam filius eiusdem Petri antedicti possidebit, alioquin idem Bugyuzlaus gener eiusdem Petri et sui heredes heredumque suorum successores, sicut supra dictum est, possidebunt. Nos igitur consideratis et inspectis hiis donationibus ipsius comitis Petri memorati ipsam terram eidem Bugyuzlou cum nostris litteris patentibus fecimus roborari tali permissione interposita, quod quandocumque tempore sepedictus Bugyuzlaus ad confirmandam terram supradictam nostrum privilégium sibi dari postulaverit. eidem ostensis presentibus concedimus (!). Dátum anno domini M° CC° septuagesimo quinto. 2667. — Péternek, a domokosok magyarországi és dalmáciai tartománya perjelének kérésére az őt (IV. Lászlót) megillető kegyúri jog alapján jóváhagyja a Wana-i polgárok által szent Miklós tiszteletére alapított kápolnának Benedek választott esztergomi érsek, az esztergomi káptalan, Renoldus mester, a szent Tamás vértanú egyházának prépostja és a Wana-i plébános által a domokos rend részére való adományozását. — D. a. d. millesimo ducentesimo septuagesimo quinto. XV/. századi másolata: Országos Levéltár, Selmecbánya város levéltára, N. 756. Bel: Not. Hung. IV. 565., Katona: Hist. crit. VII. 684., Fejér V. 2. 245. és 251. — Kivonat: Mon. eccl. Strig. II. 54. A XVI. századi pontatlan másolatot Fejér közlése még jobban elrontotta, s így az oklevelet e formája gyanússá tette. A fennmaradt másolat eredeti szövege lényegesen jobban megfelel a formai követelményeknek, s így az oklevelet ért gyanú nagy mértékben csökken, ha ugyan teljesen meg nem szűnik. 2668. -]—a vasvári várnak általa egykor Kadar fiának: Mihálynak adományozott, majd ennek utód nélküli halála után előbb Osl bán fiának: Jakab comesnek, azután pedig a nevezett Mihály rokonainak adott Chehy nevű földjét ez utóbbiaktól a falu népének kifosztása, vezetőjüknek: Motgh-nak meggyilkolása, s az ország e részének pusztítása miatt visszaveszi, az adományról szóló oklevelüket semmisnek nyilvánítva, s a földet a bárók tanácsából Jakab comesnek visszaadja. — D. p. m. mag. Nicolay s. Strigoniensis eccl. electi eiusdemque loci comitis perpetui dil. et f. n. a. d. M° CC° LXX° quinto, r. aut. n. a. tertio. Méltóságok: István kalocsai, János spalatói érsek, Lampert egri, Bereck csanádi, Jób pécsi, Fülöp váci pk. királynéi kanc, Pál veszprémi pk. kir. kanc, Timót zágrábi, Dénes győri, Péter erdélyi pk.; Dénes nádor Oklych-i isp., Henrik szlavón bán, Miklós erdélyi vajda szolnoki isp., Joachim tárnokm. pilisi isp., Pál szörényi bán, Renoldus asztalnokm. szolgagyőri isp., János soproni, Gergely vasvári isp. Eredeti: 39,1 X 28,5 cm. Kezdő L helye üres. Függőpecsét darabja. Dl. 86.130. (Ostffy lt.) Hazai okmt. VI. 204. Ennek az oklevélnek a kritikája igen nehéz és már többeket foglalkoztatott. Külsejét tekintve nem igen lehet kifogást tenni ellene. Szövegében azonban annál több dolog tűnik fel. Az egész szövegnek meglehetősen kuszált volta, s a többszöri adományozás és visszaadás is gyanús lehetne, de feltétlenül gyanús a kancelláriai recognitióban Miklósnak választott esztergomi érseki szerepe, s még hozzá alkancellári tisztségnek említése nélkül. Fejér-