Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)
1275. júl. 11. (1275.) júl. 13. Rákos. 1275. júl. 13. 1275. júl. 16. Budai vár. — Bolezlaus fia: Buzad kérésére átírja és megerősíti V. István 1272-i privilégiumát (2207. sz.) Zuud föld adományozásának megerősítéséről. — D. p. m. ven. viri mag. Benedicti electi in archiepiscopum s. Strigoniensis eccl. eiusdemque loci comitis, prepositi Budensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. dom. inc. M° C°C° LX°X° quinto, quinto Id. Jul., indict. III a , r. aut. n. a. III ti0 . Méltóságok: István kalocsai, János spalatói érsek, Jób pécsi, Fülöp váci pk. királynéi kanc, Timót zágrábi, Lodomerius váradi, Dénes győri, Péter erdélyi, András egri pk., Péter veszprémi és Gergely csanádi választott és megerősített pk.; Miklós nádor soproni isp. és a kunok bírája, Miklós vajda országbíró Bana-i isp., Joachynus tárnokm., János szlavón bán, Miklós dalmát és horvát bán, Máté erdélyi vajda szolnoki isp., Pál szörényi bán, Dénes királynéi tárnokm. zalai, Gergely bán somogyi, Rolandus mester vasvári és Mihály nyitrai isp. Eredeti: 48,2x36,9 cm. Díszes kezdő L. Zsinórra utólag fordítva ráragasztott gyűrűs gemmapecsét. Dl. 40.125. (Múz. Törzsanyag.) Átírta: III. András 1293. (Esztergomi káptalan hiteleshelyi lt., Palásthy—Nedeczky család lt. 6. sz. — OL. Filmtár 1419. doboz.) Kubínyi: Magy. tört. eml. II. 16. — Kivonat: Új Magyar Múz. 1859. I. 85. Az oklevél záradékában feltűnő, hogy nincs semmi említés a megpecsételésről. A pucába fűzött zöld-lila zsinóron viszont egy a hátlapjával utólag fordítva ráragasztott gemmapecsét függ. A pecsét méretei (48 mm hosszú, 42 mm széles és kb. 30 mm vastag ovális pecséttál) és az a körülmény, hogy a pecséten csak lila sodrat volt áthúzva, azt bizonyítják, hogy nem IV. László gyűrűs pecsétje, hanem később ráragasztott idegen pecsét függ az oklevélen. E körülmények azonban egyáltalában nem teszik az oklevelet még csak gyanússá sem. 2618. — megparancsolja Walter Komar-i (komáromi) ispánnak és királyi kamaraispánnak, hogy a budai káptalan tanúsága mellett adja vissza a boldogságos szűz (margit)szigeti egyházának Kuldu nevű földjüket, mert azt IV. Bélától és V. Istvántól kapták, de Kuldu-i Simon azt tőle (IV. Lászlótól) adományba kérte; felhívja továbbá Waltert, hogy az egyház Kuldu-i officiálisát vegye különleges pártfogásába, s védje meg őket, miként hozzá tartozó más birtokaikat is. — D. in Rakus, in festő b. Margarete virg. Eredeti: 20,6X5,5 cm. Zárópecsét darabja. Dl. 932. Wenzel IX. 551., Budapest tört. oki. eml. 1.130. — Kivonat: Fejér V. 3. 514. Karácsonyi az itinerárium alapján 1274—1275-re tette az oklevelet (Hamis oki. 116.). A 2620. sz. oklevél figyelembevételével az évszámot 1275-ben állapíthatjuk meg. Lásd Levéltári Közlemények 1923. 319. 2619. — átírja és megerősíti IV. Béla 1269. ápr. 9-i oklevelét Erdevchucuna és más birtokok adományozásáról. Fejér V. 2. 248. Lásd 1277. júl. 13-i keltezéssel a 2785. sz. alatt. — visszaadja a boldogságos szűz (margit)szigeti egyházának IV. Béla és V. István által adományozott Kuldu nevű földet, visszavonja erre nézve Simon és más nemesek által csalárd úton kieszközölt adományát, miután a birtokbaiktatást Walter komáromi ispán budai várnagy által a budai káptalan tanúsága mellett már el is végeztette. — D. in castro Budensi, tertia feria prox. post festum b. Margarete virg. a. d. M° C°C° LX°X° quinto. Eredeti: 17,8x5,5 cm. Hátlapjára nyomott pecsét darabja. Dl. 907. Wenzel IX. 125., Budapest tört. oki. eml. 1.145. 2620.
