Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1918. év
keztében meg fognak szűnni a most említett törvénycikkben megállapított közös ügyek és az intézésükre hivatott közös szervek is. » Nem elegendő azonban a közösség megszűnésének elvi kimondása, mert e viszonyok felbontásának végrehajtása számos személyi és vagyoni kérdés megoldását teszi szükségessé. Erre utal a javaslat 5. §-a és a második bekezdésben különösen kiemeli azt, hogy az eddig közös javaknak különválasztását a fegyveres erő leszerelésénél már érvényesíteni kell. A közösség megszüntetésének elveire nézve természetesen a döntés a törvényhozást fogja megilletni és ezért a javaslat szerint a kormány köteles a megosztásra vonatkozó javaslatokat az országgyűlés elé terjeszteni. Gazdasági viszonyainknak minden téren Ausztriától független berendezésére már az 1867 : XII. tc. 68. §-a is lehetőséget nyújtott. Mégis célszerűségi okokból eddig Ausztriával közös egyetértésben rendeztük egyes gazdasági viszonyainkat, különösen harmadik államokkal szemben. Az 1867. évi törvényen alapuló közösség megszűnése most már gazdasági téren is az önálló berendezkedés lehetőleg sürgős előkészítését teszi időszerűvé. Ehhez képest a javaslat 6. §-ában a kormány utasítását tartalmazza arra nézve, hogy mind az őfelsége uralkodása alatt álló többi országgal, mind más államokkal szemben gazdasági viszonyainknak újabb megfelelő szabályozása végett a törvényhozás jóváhagyásának fenntartásával tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ez az újabb szabályozás gondos előkészítést igényel; erre a javaslat a kormánynak megfelelő határidőt szab, amelynek végső pontjául az Ausztriával a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyaink szabályozása tárgyában kötött s áz 1908 : XII. törvénycikkbe iktatott szerződésnek az 1919. évi december hó 31. napjával bekövetkező lejártát állapítja meg. Gazdasági viszonyaink új szabályozásának életbelépéséig természetesen az eddigi rendezés marad hatályban. Az Ausztriával eddig fennállott viszonyunknak megváltozása különösen az eddig közös jegybank ügyének újabb rendezését is szükségessé teszi. E részben a kormányra kétirányú feiadat hárul ; az egyik az Osztrák—Magyar Bank irányában fennálló tartozásunk rendezése, a másik pedig a jegybank ügyének önálló szabályozása a magyar szent korona'országaiban. A javaslat 7. §-ában utasítja a kormányt, hogy e kérdésekre nézve a tárgyalásokat azonnal indítsa meg «és előterjesztéseit az országgyűléshez tegye meg. Horvát-Szlavónországok nyolcszáz év óta tartoznak a magyar szent korona országai közé. A társországok közjogi helyzetének az a szabályozása, amelyet az 1868 : XXX. törvénycikkbe iktatott egyezmény tartalmaz, a külön territóriummal rendelkező horvát politikai nemzet javára az állami közösségben tágkörű törvényhozási és kormányzati autonómiát biztosít, amelynek a társországok részéről óhajtott további fejlesztését a magyar nemzet — különösen méltányolva horvát testvéreinknek a világháború folyamán tanúsított hősies bajtársi magatartását — mindenképpen előmozdítani kívánja. Evégből a 8. §. az említett 1868. évi magyar—horvát egyezmény revízióját veszi kilátásba és erre nézve azt a törvényes eljárási módot szabja meg, amelyet a módosítandó egyezmény 70. §-ában megjelöl, vagyis a magyar országgyűlésnek és a horvát-szlavón-dalmát országgyűlésnek királyi jóváhagyással megerősítendő közös megállapodását. A javaslat 9. §-ában a törvény életbelépéséről rendelkezik. A törvény életbelépésével hatályát veszti az 1867 : XII. törvénycikk, valamint hatályukat vesztik egyéb törvényeinknek is mindazon rendelkezései, amelyek az új törvényben foglaltakkal ellenkeznek. Minthogy azonban az új törvény folytán több kérdés újabb szabályozást igényel, a régi törvényeknek azokat a rendelkezéseit, amelyek ilyen kérdésekre vonatkoznak, az újabb rendelkezések életbelépéséig továbbra is éi vényben kell tartani. Természetesen a megalkotandó újabb rendelkezések életbelépésével az addig ideiglenesen hatályban maradt rendelkezések már a jelen törvény erejénél fogva önmaguktól hatályukat veszítenék. Ezt mondja ki a 9. §. második bekezdése. A javaslat a törvény végiehajtását a minisztériumra bízza, amelyet arra is utasít, hogy a jelen törvény folytán szükséges törvényjavaslatok előkészítéséről és az országgyűlés elé terjesztéséről haladéktalanul gondoskodjék. Budapesten, 1918. évi október ... napján. * Gépelt tisztázat, Wekerle Sándor miniszterelnök s. k. aláírásával, a napi dátum kitöltése nélkül. A törvényjavaslat 1918. okt. 16. után készült (l. az irat bevezetését),. A Wekerlekormány 1918. okt. 24-én végleg lemondott s mivel nem volt módja a törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjeszteni, további felhasználás céljából az új kormány rendelkezésére bocsátotta.
