Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1918. év
1914. évi L. t. c. megfelelő rendelkezései alapján történhetnék. így nevezetesen az illető főispánok kormánybiztosi hatáskörrel volnának felruházandók : a szóbanforgó határmenti területen fekvő törvényhatósági jogú ós rendezett tanácsú városok területén a csendőrség igénybevétele elrendelhető s a-határrendőrség működése kiterjeszthető volna. Miniszterelnök úr véleménye szerint a belügyminiszternek biztosítandó volna az a jog, hogy az államérdeket sértő törvényhatósági, bizottsági vagy községi képviselőtestületi határozatokat megsemmisíthesse ; az útlevélkiállítási jog e területekre vonatkozóan a belügyminiszter hatáskörébe lenne utalandó s ugyanott a jelentkezési és nyilvántartási kötelezettség éppúgy, mint általában az országban a külföldiekre fennáll, a magyar állampolgárokra nézve is elrendelendő volna; a rendőrhatóságok szélesebb jogkörrel ruházandók fel az eltávolítás és kitiltás tekintetében, nevezetesen az eltávolítást ós kitiltást azokra a magyar állampolgárokra is elrendelhetné, akiknek ott-tartózkodása az állam érdekeire és a közrendre aggályosnak bizonyul. Szükséges volna továbbá a posta-, távírda- ós távbeszélő-forgalom ellenőrzése, az egyesületek működésének korlátozása s a sajtórendészeti ellenőrzés, valamint a gyülekezési jog szigorúbb kezelése. Ezek volnának azok a kivételes közigazgatási intézkedések, amelyek a szóbanforgó hozzánk csatolt határmenti területeken elsősorban óletbelóptetendők. Magától értődik, hogy az ezekre vonatkozó rendkívüli felhatalmazást a kormánynak csak a törvényhozás adhatja meg, s ugyancsak törvényhozási úton kellene gondoskodni arról is, hogy a közigazgatási szervezet ós eljárás tekintetében a szóban levő területeken a rendestől eltérő szabályok állapíttassanak meg. E tekintetben kívánatosnak látszik, hogy egy alkotandó törvény felhatalmazza a kormányt, miszerint a kivételes intézkedések alá eső határmenti területek terjedelmét ós határait a szükséghez képest időközben módosíthassa, yagyis, hogy a határmenti területek határai rugalmasan állapíttassanak meg. Általában a Romániától hozzánk csatolandó területsávra vonatkozólag kívánatos, hogy ez a terület a magyar állam testébe minél gyökeresebben beolvasztassák, ami amellett szól, hogy ez a földsáv ne alkosson egy különálló közigazgatási területet, hanem, hogy annak egyes részei — fekvésükhöz képest — a szomszédos magyar vármegyékbe, illetve az egyes határmenti járásokba olvasztassanak be, és közigazgatási tekintetben is ezeknek a járásoknak alkotórészeikónt kezeltessenek. A kivételes közigazgatás keretébe vonandó határmenti területeket saját törvényhatóságukból nem kellene kihasítani, hanem a közigazgatás sikeres megoldásának érdekében meghagyni eredeti törvényhatóságaik keretében és ily módon vegyes közigazgatási területeket létesíteni, amelyek egy részében a normális, másik részében pedig a kivételes közigazgatási szervezet érvényesülne, mely közigazgatási szervezet főbb vonásokban a miniszterelnök úr nézete szerint a következőkép alakulna ki: 1./ A testületi szervek, nevezetesen a törvényhatósági ós közigazgatási bizottságoknak, valamint a községi képviselőtestületeknek megalakítása tekintetében semmi változásnak nem kellene beállani; kívánatos volna azonban az egész területre szigorú büntető rendelkezések megállapítása, amelyek szerint az államellenes üzelmekben vétkes egyének hosszú időre bírói ítélettel politikai jogaik gyakorlásától megfosztassanak. 2./ A közigazgatási individuális szervek alkalmazása tekintetében legmegfelelőbb a kinevezési rendszer, szemben a választással. A kinevezésnek a községi jegyzőkre és valamennyi járási alkalmazottra ki kellene terjednie. Iványi Emma: Forrásmunkák VIII.
