Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1918. év

1918. júri. 6. (19.) — 90. A Boszniából és Hercegovinából kiegészülő csapattestekhez máshova illetékes állampolgárok beosztása. Vö. 1914—22 — 2. „Honvédelmi miniszter úr előadja, miszerint hivatalbeli elődje a cs. és kir. hadügyminiszter úr felkérésére és az akkori miniszterelnök úr beleegyezésével hozzájárult ahhoz, hogy a magyar szent korona országaiból kiegészülő s a cs. ós kir. csapattesteknól szolgáló hadkötelesek közül a német és horvát nyelvben jártas egyes katonák a Bosznia és Hercegovinából kiegészülő csapattesteknél e részben mutatkozó hiányok pótlására azzal a célzattal, hogy az illetők altisztekké, számvivő altisztekké, távbeszélőkké stb. kiképeztessenek, a háború tartamára ezen csapattestekhez osztassanak be."

1 Jelenleg 4471 főnyi magyar állampolgár van tényleg a boszniai és hercegovinai csapattesteknél beosztva. „A boszniai és hercegovinai csapatok a közös hadsereg kötelékébe tartoznak, annak kiegészítő részei. Igaz ugyan, hogy az 1912. évi XXX. törvénycikk 36. §-ának 3. pontja értelmében magyar állampolgárok egyes különleges fegyvernemek kivételével csak a magyar seregtestekbe, a Horvát—Szlavónországokból való újoncok pedig az 1868. évi XXX. t. c. 7. §-ab./ pontja szerint csak az ezen országokból kiegészülő ezredekbe oszthatók be, ámde tekintettel arra, hogy a' magyar szent koronának Bosznia és Hercegovinára vonatkozólag fennálló történeti jogigénye feladva nincsen, és így, habár a tartományok közjogi hovatartozásának kérdése még nem tisztáztatott, ezen tartományok tulajdonképeni külföldnek és így az onnan kiegészülő csapatok idegeneknek teljesen nem tekinthetők. A beosztásra vonatkozó rendelkezés súlyát enyhíti az a körülmény, hogy a beosztás, illetőleg áthelyezés csakis a háború tartamára szól és hogy ennek a rendelkezésnek kivételes és kizárólag a háború tartamára szóló jellege a cs. és kir. hadügyminiszter úrhoz juttatott beleegyezés alkalmával fenntartatott. Indokolttá teszi ezen rendelkezést továbbá és különösen az a körülmény, hogy jóllehet a Bosznia és Hercegovinából kiegészülő csapattestek pótzászlóaljainál, illetőleg pótszázadainál jelentékeny menynyiségben áll a rendfokozat nélküli, de altiszti kiképzésre nem alkalmas legénység a hadrakelt sereg részére szükséges pótlások céljából rendelkezésre, mégis ezen legénység abból az okból, mert altisztek hiányában a szükséges kiképzésben nem részesíthető, a tábori alakulatok számára igénybe vehető nem volna. Ekként csak a Magyarországból ós Ausztriából kiegészülő póttestek rendfokozat nélküli legénységére hárulna a feladat, hogy ez a legénység az előállott veszteségek pótlására fokozottabb mérvben vétessék igénybe, ami a Magyarország által már eddig is meghozott nagy véráldozat jelentékeny fokozásával lenne egyértelmű. A cs. és kir. hadügyminiszter úr, illetőleg az összes fegyveres erő pótlásügyi főnöke közölte vele, hogy a Bosznia és Hercegovinából kiegészülő csapattestekhez az előzőkben említett 4471 főnyi magyar állampolgárral szemben 6595 osztrák honosságú katonát helyeztetett át, amely számadatok szerint tehát az újonc jutalékok arányát tekintve a magyar i Vö. 1914—22 — 2.