Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1918. év
leménye szerint az előzetes tárgyalások az egységes, erőteljes és céltudatos fellépéshez okvetlenül szükségesek, •mert csak ily módon várható politikai és gazdasági érdekeinknek kívánatos érvényesülése. S ha ezek a nehézségek a két rendbeli breszt-litovszki béketárgyalásoknál jelentkeztek, úgy azok a bukaresti tárgyalások kapcsán fokozottabb mértékben érvényesültek, amely tárgyalásoknál a magyar erdekek élesebben állottak előtérben és vártak érvényesülésre, mint az orosz relációkban. Ebben a vonatkozásban is hiányzott minden komoly előkészület, mindössze az az anyag állott rendelkezésre, melyet a rendelkezésre állott rövid idő alatt összeállíthatott és a tárgyalás megkezdésekor a minisztertanácsnak tájékoztatásul bemutathatott. Amit az idő rövidségére és az anyag előkészítetlen voltára való tekintettel meg lehetett tenni, az így is megtörtént ugyan, de kétségtelen, hogy a kellő előmunkálatoknak idejében való felépítése ós az egyes kormányzati ágak között létesített összhang s az osztrák és német kormánnyal létrehozott előzetes megállapodások a munkát a bukaresti tárgyalásokon lényegesen megkönnyítették volna és nem fordulhatott volna elő az a sajnálatraméító jelenség, melyben szinte nap-nap után volt része Bukarestben, hogy előbb az osztrák kormánnyal kellett az egyes kérdésekben kemény tusát vívni, majd ha végre sikerült megegyezni, azzal együtt^a németekkel. Eltekintve egyebektől, a tárgyalások hosszú elhúzódásában ennek is jelentős része volt. Ezzel szemben a németek példás készültséggel jelentek meg Breszt-Litovszkban is ós Bukarestben is részletesen kidolgozott anyaggal. Minthogy belátható időn belül kétségtelenül aktuálisakká lesznek a ma még háborús többi országokkal való béketárgyalások is s ezek között a földrajzi helyzetünknél fogva reánk nézve elsőrangú szerb tárgyalás is és nehogy újból a felkészültség teljes hiányával kelljen ezen tárgyalásokba belemennünk, véleménye szerint szükséges —amint azt a német .birodalmi példa is mutatja — egy összefoglaló szervnek a létesítése, mely az egyes béke tárgyalásokhoz szükséges anyagot összegyűjtené, a kívánalmakat felállítaná, az egyes kormányzati ágazatokkal az egyetértést létrehozná, sőt az egész anyag tekintetében is az osztrák és német kormánnyal előzetes megállapodások létesítését előkészítené. Ily szervként egy interminiszteriális bizottság mutatkoznék legalkalmasabbnak, melyben az érdekelt tárcák megfelelően képviselve volnának. Tekintettel arra, hogy a béketárgyalások anyagának túlnyomó része a kereskedelemügyi tárca ügykörét érinti, ezen szerv a kereskedelemügyi miniszter vezetése alatt volna létesítendő. Ezek alapján kéri a minisztertanácsot, hogy erre vonatkozó javaslatát elfogadva, őt felhatalmazza, hogy az érdekelt miniszter urakkal a bizottság egybeállítása iránt azonnal érintkezésbe lépjen. A minisztertanács a kereskedelemügyi miniszter úr javaslatát elfogadja azzal, hogy ugyanezen bizottság készítse el a német anyagot is. N". f. t., szövegében .aláhúzásokkal. Wö. 1918 —20—.3.
