Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
Bevezetés
miniszterelnökét is felülmúlta. 108 A pénzügyminiszteri tárcát Wekerlétől az. Osztrák-Magyar Bank kormányzója, Popovies Sándor, ugyancsak a pénzügyek szakértője vette át. Nem sokkal a breszt-htovszki béke megkötése (1918. márc. 3.) után, s a román béketárgyalások utolsó szakaszában — amikor tehát keletről jövő támadástól már nem kellett tartani, a belső forradalom veszélye azonban változatlanul fennállt, végbement a kormány újabb átalakulása. Tisza lemondása óta ez a legutolsó Wekerle-kormány állt legközelebb politikai felfogásához. Eltávoztak a kormányból mindazok a miniszterek, akik a választójog kérdésében Tiszánál többet kívántak, elsősorban Vázsonyi Vilmos igazságügyminiszter, továbbá a .Függetlenségi Párthoz tartozó Földes Béla átmenetgazdasági miniszter, végül Apponyi Albert és Esterházy Móric népjóléti miniszter. A harmadik Wekerle-kormány a nagybirtok agrárius szárnyának képviselőiből, Andrássy-párti, néppárti miniszterekből, s hozzájuk politikai felfogásukban simuló szakemberekből állt. Az „ellenzéket" a fiatal, nyughatatlan Windisehgraetz herceg képviselte, mint egyetlen tárcanélküli (közélelmezési) miniszter, aki a IV. Károly körül csoportosuló, politikai ambícióktól fűtött arisztokraták közé tartozott. Az Esterházy- és a WekerJe-kormány idején a horvát bán Mihalovic Antal volt, hivatalos minőségében a kiegyezés és a Magyarországgal való államközösség híve, a valóságban pedig a mind jobban erősödő délszláv nemzeti egyesülési mozgalom képviselője. 109 Wekerle 1918. februárjában Andrássy híveiből és a Függetlenségi Párt konzervatívabb tagjaiból 48-as alkotmánypárt néven megpróbált kormánypártot alakítani, de ez továbbra is elenyésző kisebbségben maradt. 110 1918. szept. 20-án a Monarchia szövetségese, Bulgária letette a fegyvert, a balkáni front összeomlott. Az antant csapatok a magyar határ felé közeledtek. A Monarchia sürgősen békét és fegyverszünetet kért s megkísérelte a föderatív alapon való belső átalakulást. Mindez azonban már elkésett próbálkozás volt. A Wekerle-kormány szept. 30-án, felajánlotta lemondását, azonban tovább kellett vezetnie az ügyeket okt, 23-i újabb lemondásáig, sőt a Hadik-kormány kinevezéséig. Tisza István okt. 23-án, mintegy beismerve eddigi politikájának katasztrofális csődjét, feloszlatta a Munkapártot s annak tagjai beléptek Wekerle pártjába. Az uralkodó osztály Andrássy, Apponyi köré csoportosuló szárnya megpróbált ekkor utoljára valamennyi parlamenti párt bevonásával új pártot és kormányt alakítani. Az 1918. okt. 29-ón kinevezett Hadik-kormányt azonban elsöpörte a forradalom. A Hadik-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvet nem hagyott hátra. •' • '*•. C ">•"-' ' A fentiekben kísérletet tettünk arra, hogy megállapítsuk a magyar minisztertanács hatáskörét, rámutatva ennek korlátaira, s hogy röviden ismertessük mindazokat a tényezőket, amelyeknek működése és együttes munkája a minisztertanács tevékenysége mögött keresendő. A magyar minisztertanács 108 Gratzi. m. I. k. 125., 128., 133., 200., II. k. 377. o.; Windisehgraetzi. m. 221. o. — Br. Szterényi József: Régmúlt idők emlékei. Bp. 1925. 84., 87. (Czernin külügyminiszter kívánságára a király Wekerle helyett Szterényit bízta meg a magyar kormánynak a román béketárgyaláson való képviseletével), 91 — 96. o. i<> 9 L. 1917 — 16 — 2. és kommentárját. i» Siklós i. m. 39. o.
