Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1917. év
amit pedig rosszul látott meg, az a döntő tényezők előtt is ritkán szabadul a ferde megvilágítás hátrányától. A rendőri szolgálat a folytonos éberség, feltétlen, Szinte önmegtagadó becsületesség mellett teljes egészséget, jelentékeny testi erőt is megkíván, amely utóbbi csak jó táplálkozás mellett érhető el. A rendőrt folyton kettős veszély fenyegeti: az egyik a becsületére tör, előnyök ígéretével csábítgatja, megvesztegetni igyekszik, a másik egészségét, testi épségét, sőt életét fenyegeti, most az időjárás viszontagságai alakjában, majd a leleplezéstől tartó emberek, bűntettesek kése, golyója révén. E két veszély közül az előbbi igen gyakran felül is múlja az utóbbit, mert különösen a mai rendkívüli viszonyok, a bármily úton és módon való gyors meggazdagodási vágy mellett óriási vagyoni, sőt létérdekeket is érint a rendőr egy-egy közbelépése, észlelése. Igen nehéz tehát ellenállnia azoknak a burkolt vagy nyílt ajánlatoknak, amelyekkel a hallgatásért megkörnyékezik. Igen sokszor egész családját megválthatná azoktól a gondoktól, melyeket betegség, csapások és a fizetés szűkös volta zúdítottak reája, ha elfogadja a felkínált előnyt, vagy pénzt. Igen gyakran nagyobb lelkierőt kíván a sors egy egyszerű közrendőrtől, mint bármely más közhivatalnoktól ós bátran el lehet mondani, hogy a székesfőváros rendőrsége ezen lelki megpróbáltatások között ritka becsületességgel állotta és állja meg helyét. Ha most már azt látjuk, hogy a jelenlegi viszonyok milyen feladatokat rónak a rendőrségre, biztosan számíthatunk reá, hogy a háború befejeztével a békére való átmenet ideje még nagyobb megpróbáltatásoknak fogja a rendőrséget alávetni. A különböző remények, óhajolü, sőt hangosabban nyilvánuló kívánságok elkerülhetetlenül súrlódásokra fognak vezetni. A személy- és vagyonbiztonság megóvásának érdekei, a társadalmi és gazdasági viszonyok terén várható nagyarányú eltolódások a rendőrségeket, elsősorban pedig a székesfővárosi m. kir. államrendőrséget, igen nagy erőpróba elé állítják. Felr tétlenül szükséges tehát, hogy a rendőrség teljes felkészültséggel álljon a helyén; különösen a végrehajtó tagozata, a karhatalmi ereje : a rendőrszemólyzet álljon mégfelelő számú, s a megkövetelt munkának, valamint a megélhetési viszonyoknak megfelelően javadalmazott, minden téren hozzáférhetetlen, az emberi gyöngeségeknek szinte felette álló közegekből. Ebből a követelményből önként következik, hogy az államnak a rendőr minden szükségletéről fokozottabban és bővebben kell gondoskodnia, mint minden más alkalmazottjáról, miért is megélhetési viszonyain, még áldozatok árán is, könnyíteni kell.
