Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1917. év

eddigi kormányzati elveknek, új programm alapján áll és ez új programm keretében a népjóléti minisztérium felállításának elhatározásával már állást foglalt amellett, hogy a szociális ügyek kezelését egy kézben kívánja összpon­tosítani." N. f. t., szövegében aláhúzások. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegségi- és balesetbiztosításáról szóló 1907 : XIX. te. egészen elavult. Reformjának további halasztására a háború jó indokot szolgáltatott. A háború alatt az 1917 : XVII. tc. 2. §-a csak toldozgatott rajta. — L. még : 4790/1917. M. E. sz. r. az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosítását szabályozó rendelkezések kiegészítéséről és módosításáról, dec. 14., R. T. 1917. 2369 — 2392. o. és az ennek végrehajtásáról szóló, a m. kir. áll. Munkás­biztosító Hivatal által 13.101/1917. sz. a. kiadott r., R. T. 1917. 2925 — 2933. o. 230. 1917. nov. 9. (39.) — 36. A háborús gazdasági központok kormányhatósági felügyelete és üzletvitelük ellenőrzése. Igazságügyminiszter úr előadja, hogy a háború esetére szóló kivételes rendeletek alapján a közszükségleti cikkek beszerzésére, forgalombahozata­lára és forgalmuk közvetítésére a központi szervezetek (Haditermény Rész­vénytársaság, Központok, Irodák, stb.) egész sora létesült. 1 E központoknak hivatásszerű, kifogástalan és a kormányzati intencióknak megfelelő működé­séhez nagyfontosságú közérdek fűződik, éspedig elsősorban azért, mivel az ország közszükségleti cikkekkel való ellátása szempontjából igen nagy jelen­tőségű, sokszor hatósági jellegű tennivalók ellátása e központokra van bízva, de emellett igen sok esetben még azon az okból is, mivel a Központ vagyoná­ban az államkincstár, esetleg valamely közérdekű cél közvetlenül érdekelt. E körülmények feltétlenül szükségessé teszik, hogy a kormány a háborús gazdasági központok működésére messzemenő befolyást és ellenőrzést gya­korolhasson. Annak következtében azonban, hogy e központok nem állami szervek, hanem gazdasági alakulatok, éspedig az esetek nagy részében részvény­társaságok, amelyek e minőségükből folyólag szabályszerint állami befolyástól és ellenőrzéstől függetlenül folytatják működésüket, a kormány irányításának és ellenőrzésének hathatós érvényesülését velük szemben csupán külön tör­vényes rendelkezések tehetik lehetővé. Az egyes központok létesítésére vonat­kozó kivételes rendeletek azonban legtöbbször nem tartalmaznak ebben az irányban kielégítő rendelkezéseket. Tekintettel e szempontokra már az előző kormány foglalkozott azzal a tervvel, hogy a háborús gazdasági köz­pontok pénz- és vagyonkezelésének, valamint ügyvitelüknek kormányhatósági ellenőrzését rendeletileg szabályozza. E kérdésben már régebben két a) ren­delettervezet készült, éspedig olykép, hogy 1./ külön rendelet szabályozta volna az Országos Közélelmezési Hivatal hatósága alá tartozó háborús gaz­dasági központok ügyvitelének ellenőrzését, 2./ külön rendelet rendelkezett volna a többi központok ügyvitelének, valamint általában úgy az Országos x Vö. 1915—10 — 8. bevezetésével. a) Az eredetiben, nyilván elírás következtében, „kért" van.

Next

/
Thumbnails
Contents