Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1917. év

védelmi miniszternek, sürgős esetekben táviratilag, egyébként pedig jelen határozvány 8. §. h.) pontja értelmében jelentést tesz. 5. §. A miniszteri bizottságok feladata, Ellenőrizni és meggyőződést szerezni arról, hogy : a. ) a kellő mennyiségű ós megfelelő minőségű ólelmiszerkészletek, valamint ruházati cikkek rendelkezésre állnak-e ; b. ) ezen cikkek a munkásságnak elérhető áron lesznek-e tényleg kiadva ; c. ) a munkásság bérei a megélhetési viszonyoknak megfelelnek-e ; d. ) nem akadályoztatnak-e a munkások esetleg kerülő utakon való befolyásolás által (pl. házbérlet vagy kedvezmények elvonása által) abban, hogy a bérviszonyaikra való kérelmükkel, illetve panaszaikkal az illetékes fórumhoz (panaszbizottsághoz) forduljanak ; e. ) a vezényelt katona-munkások bérviszonyai a többi munkásokónak megfelelően vannak-e megállapítva ; f. ) az illető üzem közegészségügyi berendezései megfelelőek-e ; g. ) a munkaidő a munkásság erőállapotának megfelel-e, hogy az állandó teljesítőképesség biztosíttassék ; h. ) a vezényelt katona-munkások ruházata és ellátása (élelmezés, elhelyezés) tekintetében kiadott katonai rendeletek betartatnak-e. 6. §. A miniszteri bizottságok működésénél követendő eljárás. A bizottságok tartsák szem előtt, hogy a munkások legnagyobb része a fennálló törvényes rendelkezések, illetve a szigorú katonai fegyelmi szabályok következtében szolgálati helyét önként el nem hagyhatja. Ha tehát szükség esetén a katonai rendszabályok teljes szigorával kikényszeríttetik a munka, ennek előfeltétele, hogy a munkások egzisztenciájáról, azok jólétéről, igazságos és jóakaró bánásmódról gondoskodjunk, hogy ez által lehetővé tegyük, hogy munkahelyeiken —• a hadvezetés érdekében — teljes erejük megfeszítésével, kedvvel és megnyugvással dolgozzanak. A munkások jóléti viszonyai felőli tájékozódás megszerzése céljából általában a bizalmi férfiakkal, vagy más egyes munkásokkal való személyes szóbeli érintkezést kell keresni. A munkásság munkateljesítményének és életviszonyainak megismerése céljából szükséges lesz őket munka közben és esetleg magánlakásaikon is felkeresni, hogy ezáltal közvetlen tapasztalatok legyenek minden irányban szerezhetők. Mindig szem előtt kell tartani azonban, hogy a helyszíni eljárás ésak tájékozódás, az észleletek feletti döntés nem a bizottság hatáskörébe tartozik. A bizottság, vagy egyes tagjai ne tegyenek olyan nyilatkozatot, amely a munkásság körében esetleg azon meggyőződést kelthetné, hogy maga a bizottság a munkásság kérdésével, vagy panaszával szemben bármily irányban elfogult. Feltétlenül tartózkodni kell a bizottságnak, illetve a bizottság egyes tagjainak minden véleménynyilvánítástól vagy igérettételtől. Panaszokat nem vehet át, hanem panaszok esetében a munkásokat felvilágosítja, hogy hol lehet vélt sérelmeikért orvoslást keresni (panaszbizottság, üzemi elöljáró). A bizottságnak jogában áll — a fennálló törvényes rendelkezések és egyéb jogszabályok keretében — a vállalatok előjegyzéseibe, könyveibe stb. betekinteni; az üzleti titkokat azonban feltétlenül titokban kell tartani. 7. §. A miniszteri bizottságok munkaterve. Mindhárom bizottság elnöke, a bizottságba kijelölt tagokkal egyetórtőleg, megállapítja az útitervet, amelynek alapján a magyar szent korona orszá-