Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1917. év
A) Köztudomású, hogy szénellátásunk a termelés csökkenése, a sztrájkok és a nem megfelelő import révén minő nehézségekkel küzd, mégis vitális gazdasági érdekek parancsolóiag követelik, hogy azt a cukorrépát, ami termett, feldolgozzuk és ilymódon a népesség cukorellátását biztosítsuk. A háború előtt Magyarország cukortermele'se kielégítő volt, sőt jelentős mennyiségek kerültek kivitelre is. A háború alatt az; egyszerűbb munkával járó kenyérmagvak termelése visszaszorította a répatermelést, amelyet 1916-tól kezdve többféle rendelkezéssel és kedvezménnyel próbáltak serkenteni. De az elért eredmény jóval alatta maradt a békeévek termelésének. A cukorhiányt mesterséges édesítőszerei* gyártásával ellensúlyozták. (Szíerényi—Ladányi i. m. 104—105., 267. o.) 220. 1917. okt. 26. (35.) — 22. Az új horvát—szlavón—dalmát választójogi törvényjavaslat előkészítése. L. 1917 — 16 — 2. A horvát—-szlavón-—dalmátországi miniszter úr bemutatja á horvát— szlavón országgyűlési választási rendtartás módosítására vonatkozó törvényjavaslat tervezetét. Előadja, hogy jelenleg az 1910. évi választási rendtartás van érvényben, amely szerint cselekvő választói joggal bír minden 24 évet betöltött horvát-szlavónországi községi illetőségű férfi, aki a városokban 10 korona, illetve 6. korona egyenes állami adót fizet, vidéken pedig ingatlan birtokkal bír és 15 korona, illetve 6 korona egyenes állami adót fizet ; a választói jog gyakorlásából se kivéve, se kizárva nincsen. Továbbá választói joggal bírnak, az illetőségre való tekintet nélkül, az állami és az államvasúti tisztviselők, az értelmiségi cenzus alapján pedig azok, akiket az 1910. évi május hó 28-án kelt választójogi autonóm törvény 2. §-ában megnevez. Az új törvényjavaslatban a demokratikus elvek még jobban kifejezésre jutnak. Ezen javaslat szerint a vagyoni és az értelmiségi cenzus teljesen elejtetnék és cselekvő választói joggal bírna minden 24 évet betöltött férfi, aki Horvát— Szlavónországokban a községi illetőséget két év óta bírja, továbbá, az illetőségre való tekintet nélkül, az állami tisztviselők s az államvasutaknak az 1907. évi L. törvénycikk 1. §-ához tartozó A./táblázatában felsorolt hivatalnokai. 1 Szenvedő választói joggal bírnak jelenleg mindazok, akiknek Horvát — Szlavónországokban községi illetőségük van, cselekvő választói joggal bírnak, annak gyakorlásából se kivéve, se kizárva nincsenek, írni-olvasni tudnak és a horvát nyelvet bírják. Az új javaslat szerint ezek a feltételek megtartatnának azzal a kiegészítéssel, hogy az illetőknek a községi illetőséget öt év óta kell bírniok s hogy állandó lakhelyük legyen Horvát-Szlavónországok területén. A szavazás titkosnak terveztetik olykép, hogy a választók szavazataikat lezárt borítókban adnák át a választást vezető bizottság elnökének. Az új törvényjavaslat szerint Horvát-Szlavónország az eddigi 88, illetve Fiúméval 1 Az I.—IX. fizetési osztályba sorolt hivatalnokok a következők : elnök, igazgató, igazgatóhelyettes, üzletvezető, főfelügyelő, főmérnök, titkár, főellenőr, mérnök, segédtitkár, ellenőr, műszaki hivatalnok. A B)-táblázaton a 35 csoportba osztott vasúti személyzet szerepel.
