Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1917. év

4./ Végül attól a vágytól vezettetve, hogy mindenütt, ahol csak saját szorult helyzetünk megengedi, segítségére jöjjünk a Német Birodalomnak és osztozzunk a háborúval járó nélkülözések elviselésében, arra a körülményre utal a minisztertanács, hogy a legnélkülözhetetlenebb életfenntartási cikkek közé nem tartozó számos élelmicikkben, mint például baromfi, tojás, méz stb., a német fogyasztóközönsóg helyzete a miénknél még kedvezőtlenebb. Ennélfogva ezeknek a cikkeknek a Német Birodalommal való forgalmát lehetne és kellene akként szabályozni, hogy a jelenleginél nagyobb mennyiségben bocsáttassanak azok a német fogyasztás rendelkezésére. Igaz, hogy e téren olyan mennyiségekről nem lehet szó, amelyek a nagy tömegek ellátási viszonyaira lényeges befolyást gyakorolhatnának. De megszüntethetnénk egy olyan egyenlőtlenséget, amelyet épen a közvéleményt irányító középosztály tagjai éreznek meg legjobban, amely joggal rossz vért szül, rontja az irántunk fennálló hangulatot és elmérgesítőleg hat az egész élelmezési ügy intézésére. E mellett nem volna kicsinylendő a javaslatba hozott liberálisabb kiviteli rendszabályoknak valutapolitikai hatása sem. Indítványozza tehát, hogy e tárgyban a tárgyalások az osztrák kormánnyal nyomban felvétessenek. N. f. t.

5 szövegében sok aláhúzással. Az ápr. 12-re tervezett tárgyalásokra magyar részről br. GhiUány Imre földművelésügyi minisztert küldték ki. L. Tisza István levele Ghillányhoz 1917. ápr. 9-én. Tisza István összes munkái. VT. k. Bp. 233 — 235. o. Ebben Tisza, hivatkozva a fenti minisztertanácsi megállapodásokra, további utasításokat ad a földművelésügyi miniszternek. 154. 1917. máj. 8. (8.) — 63. Államvasúti és állami vasgyári munkások háborús segélyének felemelése. A pénzügyminiszter úr előadja, hogy a megélhetési viszonyoknak a háború által előidézett rosszabbodására való tekintettel nem zárkózhatott el a magyar királyi állam vasúti és az állami vasgyári munkások járandóságainak az alábbiakban részletezett mértékű és az 1917. óv májusi bórhónaptól kezdve hatályba léptetendő felemelése elől. I. A műhelymunkásoknál: ftj a munkás saját személye után járó háborús segély Budapesten havi 10 korona 50 fillérről havi 20 koronára, vidéken havi 7 korona 50 fillérről havi 15 koronára ; b) egy-egy ellátatlan gyermek után járó segély Budapesten havi 7 korona 50 fillérről havi 15 koronára, vidéken havi 6 koronáról havi 12 koronára ; c) az órabérpótlék Budapesten munkaóránként 7 fiPérről 10 fillérre, vidéken munkaóránként 5 fillérről 7 fillérre emeltetett. II. A magyar királyi államvasúti nem műhelyi munkások részére engedélyezhető napibórpótlóknak legmagasabb összege az eddigi napi 1 koronáról