Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1916. év

1916. szept. 1. (14.) — 37. Erdélyi menekültek segélyezése. Románia 1883-tól kezdve többször megújított titkos szerződés alapján tagja volt a központi hatalmakat egyesítő szövetségnek. Ez a szerződés azonban nem nyugodott szilárd alapon, mivel Románia ugyanúgy igényt tartott a Monarchia románlakta vidékeire, mint Szerbia a délvidékre. Az erdélyi románok körében is régóta érlelődött a Romániához való csatlakozás gondolata. A magyar kormánykörök a háború kitörésekor nem is számítottak Romániának a központi hatalmak oldalán való hadbalépésére, csupán semlegességében szerették volna megtartani. Ez sikerült is egészen addig, amíg a központi hatalmak jelentős sikereket értek el a szerb és az orosz fronton. De amint kimerülésük jelei mutatkoztak és a katonai helyzet az ellenfél javára billent, Románia elérkezettnek látta az időt, hogy az antant oldalára állva harcoljon régi követeléseiért. 1916. aug. 27-én hadat üzent a központi hatalmaknak s a román csapatok azonnal be is nyomultak Erdélybe, ahol a kormány nem tartott csapatokat. (Vö. 1914 — 23—3., Sándor János belügyminiszter javaslata Erdély felfegyverzésére 1914. júl. 31-én.) A központi hatalmak hadserege azonban pár hét alatt visszaszorította őket s október közepén már bent járt Románia területén. (Vö. Szekfű Gyula: Magyar történet. V. k.' Bp. 1936. 495. o. — Czernin, Ottokár: lm Weltkriege. Berlin und Wien, 1919. 103—143. o. — Gratz i. m. II. k. 176., 263. és 334-337. o.) A román háború kitörése folytán Erdélyből sokan menekültek az ország belsőbb vidékeire. A belügyminiszter javaslatára a minisztertanács az internáltak és menekültek ellátására, elhelyezésére és szállítási költségeinek fedezésére eddig engedélyezett 2000 000 K mellett az erdélyi menekültek segélyezésére 3000 000 K előirányzat nélküli kiadást engedélyez. Vö. 1916 —16 — 62. és 1916 —16 — 63. Eszerint 1916. októberében a közsegélyre szorult menekültek napi segélyét a városokban és vidéken egyaránt 2 K-ban állapították meg és a minisztertanács újabb 10 000 000 K előirányzat nélküli kiadást engedélyezett a menekültek ellátására. — 1916. dec. 22-én — 1916—19 — 39. pont szerint —, mivel az erdélyi menekültek hazaszállítása még nem vált lehetővé, újabb 10 000 000 K engedélyezésére volt szükség. 138. 1916. szept. 18. (15.) —38—39—40—41. Erdélyrészi területek kiürítése a román hadműveletek következtében. L. 1916—14-37. A kormány a hadműveletek által érintett területek kiürítését és lakosságának beljebb költöztetését egyrészt szükségesnek, másrészt aggályosnak találta. A 39. pont szerint a belügyminiszter az alábbi táviratot intézte az erdélyrészi kormánybiztoshoz: „Minisztérium tagjaival megbeszélve, értesítem Méltóságodat, hogy mindnyájan aggódunk a Szászrégentői Fogarasig terjedő nagy, népes vidéken, több városnak kiürítésével járó következmények miatt. A vasutak menekülőkkel vannak túlzsúfolva, úgy, hogy több helyen torlódás állott elő, a közutakat marhák és szekerek foglalják el, lakosság és állatok élelmezésében máris fennakadások vannak. Állat- és terményszállításokhoz — katonaszállí-