Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1916. év

még nem is tünteti fel egészen az államháztartás helyzetét. Eltekintve ugyanis a háborúval kapcsolatos kiadásoktól, amelyek az említett költségvetési előirányzat tervezetében nem szerepelnek, s amelyek államháztartásunk normális helyzetének megítélésénél joggal figyelmen kívül hagyhatók, a fent számjelzett kiadások nem tüntetik fel teljes mérvben állami szükségleteinket. E kiadásokban ugyanis csak az első három hadikölcsön kamatszükséglete szerepel, de nincs még számbavéve a negyedik hadikölcsönnek 110 millió K-ra tehető kamatszükséglete, valamint az eddig túlnyomó részben az OsztrákMagyar Banktól igen alacsony kamat ellenében, de részben más pénzintézetektől is felvett függő kölcsöneinknek immár 94 millió K-t tevő é%i kamatszükséglete sem. Megjegyzendő továbbá, hogy a tényleges szükségletnél 35 millió koronával alacsonyabban voltak előirányozhatok a MÁV. rendes kiadásai, mert a kereskedelemügyi miniszter úr jelentékeny összegű olyan múlt évi hitelekkel rendelkezik, amelyek a háború folytán igénybevehetők nem voltak, és hogy a vallás- ós közoktatásügyi minisztérium költségvetési előirányzatában is szerepelnek olyan, együtt 4 millió K-t meghaladó megtakarítási tételek, amelyek a jövőre is szóló tényleges megtakarításoknak nem tekinthetők. Ezeknek az együtt 243 millió K-t tevő összegeknek a figyelembevételével a költségvetési előirányzat hiánya, a kölcsönből eredő bevételeket számításon kívül hagyva, kereken 818 millió koronára, ha pedig kölcsönből ugyanannyit irányzunk elő, mint az 1914/15. évre, kereken 522 millió K-ra emelkednék. Viszont a pénzügyi fő bevételi források hozamának az előirányzata, a háborút megelőzőleg tapasztalható emelkedési irányzatnak és a háború tartama alatt már bekövetkezett s illetve legközelebb bekövetkező szesz- és dohányáremelkedéseknek a figyelembevételével, de természetesen a mellett a nagyon optimisztikus feltevés mellett, hogy a háború a lakosság kereső és fogyasztó képességét hátrányosan befolyásolni nem fogja, összesen kereken 108 millió K-val emelhetők. Úgy hogy a fedezendő hiány tényleg (818 millió — 108 millió --- ) 710 millió K, illetve az 1916/17. évi költségvetési előirányzat szempontjából (757 millió — 108 millió — ) 467

a) millió K lenne. Ha pedig ugyanannyit irányozunk elő kölcsönből eredő bevételre, mint az 1914/15. évben, a hiány kerek összegben 171 millió K-t tenne ki. Ily körülmények között a pénzügyminiszter úr nem tartaná felelősségével megegyeztethetőnek, hogy már a háború folyama alatt minden tőle telhetőt el ne kövessen az állami bevételek fokozására.

2 Ezért a jelenleg bemutatott alábbi törvényjavaslatokat készítette elő, amelyektől az állami bevételek fokozása tekintetében a következő eredményeket várja, úgy mint: a/ a földadó

3 után fizetendő hadipótlókról ós a kedvezőtlen időjárás miatt bevetetlenül maradt területek után adandó adóleírásról szóló törvényjavaslattól 34,000.000 K-t, a

) így az eredetiben. 2 A háború alatti adótörvényhozás súlypontja az 1916. évre esik. Teleszky pénzügyminiszter arra törekedett, hogy az adóbevételekből a háború viselése érdekében felvett új államadósságok kamatszükséglete fedezhető legyen. Ezért tíz törvényjavaslatot terjesztett a minisztertanács elé. (Teleszky i. m. 289. o.) — A jegyzőkönyv csak kilencet sorol fel. 3 A hozadékadó (földadó, házadó, kereseti adó) tételeinek.felemelését a minisztertanács elvetette. (Teleszky i. m. 290. o.)