Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1915. év
Als Ergebnis dieser Berechnung bekäme man eine Gesamtzahl von 100 -f-X, wovon bei der jetzigen Quote 364 auf Ungarn, 636 + X auf Österreich entfallen würde, während im Falle einer Veränderung der alten Quotenzahl der für die jetzigen Gebiete der beiden Staaten zu vereinbarende neue Perzentsatz auf die Stelle der jetzigen Sätze von 36*4 und 63-6 zu kommen hätte. Eine Umrechnung der Gesamtziffer von 100 -f-X auf 100 würde dann den Perzentualsatz der Beteiligung des mit Polen vergrösserten Österreichs und Ungarns an den gemeinsamen Lasten ergeben. Magyar nyelvű kivonat. — A magyar kormánynak az az álláspontja, hogy a lengyel kérdésben a döntést későbbre kell-halasztani, aszerint,hogyan alakulnak az erőviszonyok ¡1 háború további folyamán. Ha a döntés úgy fog szólni, hogy Orosz-Lengyelország egy része a Monarchiához (pontosabban Ausztriához) csatlakozzék, ez csak a dualizmus és a két állam, Ausztria és Magyarország paritásos helyzetének fenntartása mellett történhet. A különféle területekből felállítandó lengyel királyság kapjon messzemenő autonómiát, de az ott élő német lakosság sérelme nélkül. Mivel Ausztria területe megnagyobbodnék, Magyarország igényt, tart Bosznia-Hercegovinára, Dalmáciára és egy keskeny földsávra a tengerparton Fiúmétól nyugatra. A két ország között fennálló kvóta nem változnék ; további feladat annak megállapítása, milyen mértékben vegyen részt Lengyelország a hadit erhek fedezésében. Ezt a nyilatkozatot Tisza miniszterelnök az 1915. okt. 6-i közös minisztertanács előtt bővített formában több részlettel kiegészítve adta elő. Vö. 1918-30-^ 15. 104. 1915. nov. 9. (21.) — 22. Túlkiadás a közrendészet terén. . U 1915-18-18. A belügyminiszter előadja, hogy az 1915¡16. évi költségvetési év első felére utalványozható 100 000 K a közrendészeti szolgálat ellátására nem elegendő. „Minthogy a vármegyék alispánjainak és a törvényhatósági városok 1 polgármestereinek a háború miatt a rendesnél jóval nagyobb ellátmányokat kell rendelkezésünkre bocsátani, minthogy továbbá az. államrendészeti ügyekben 2 nyomozó határrendőrségi 3 polgári biztosok 4 külszolgálataiból kifolyólag a jelenlegi háborús időkben fokozottabb mértékben felmerülő napidíjak és útiköltségek, végül a katonaság részére eszközölt közszállítások körüli visszaélések tetteseinek kinyomózása érdekében a székesfővárosi m. kir. államrendőrség tagjai által teljesített szolgálatokból eredő költségek is ezen rovatot terhelik, az 1915/16. óv I. felére megállapított 100.000 K hitelösszegen felül a megelőző év tapasztalati adatai szerint meg körülbelül 150.000 K kiadás fog felmerülni". Vö. 1910-13-73. 1 A háború előtt 26 törvényhatósági joggal felruházott város volt Magyarországon önkormányzattal felruházva ; megyei hatóság alá' nem tartoztak. 2 Államrendészeti ügyekben az állambiztonsági szerv, a politikai rendőrség nyomozott. Tisztán államrendészeti ügyek voltak a következők : az állam épsége ellen való merénylők kipuhatolása, összeesküvések megelőzése, kémek kinyomozása, lázító sajtótermékek terjesztésének meggátlása, egyesületek, gyűlések, népmozgalmak ellenőrzése és megfigyelése, karhatalom alkalmazása, útlevélügy, kivándorlás, fegyverek, lőpor és robbanószerek tiltott vagy köz veszély ű használata ellen való óvóintézkedések megtétele, erkölcsrendészeti ügyek stb. Az ügykörnek tételes rendezése nem volt. Az államrendészet leginkább a kivételes állapotok idején jutott szerephez. Magyarországon az" államrendészeti ügyeket a belügvminisztérium iránvította. 3 A határrendőrségre vonatkozólag 1. 1916 — 13 — 74., 1917—17-18., 1917—21 — 8. és 1918-18 — 12. 4 Detektívek (vö. 1916 — 13-73.).
