Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1915. év

szemben, legalábbis egyelőre, magukat a rendes kereskedő gondossága mellett még a háború előtt létesített fedezeti ügyletek által eleve biztosíthatták, illetve tényleg biztosították is, úgy hogy az időközben beállott árdrágulás hatásával szemben védve voltak. Tekintettel azonban a háborúnak minden előrelátást és számítást meghaladó hosszú tartamára s arra a felforgató hatásra, amelyet ez a körülmény az áralakulások terén előidéz, méltányosnak mutatkozik, hogy a szóban forgó szerződéseknél a felár engedélyezése iránt előterjesztett kívánalmak ezentúl mérlegelés tárgyává tétessenek és a kórelem indokainak s a körülményeknek kellő figyelembevétele mellett bíráltassanak el. Kívánatosnak mutatkozik ez annál is inkább, mert sok esetben a kincstári érdekeknek is jobban megfelelhet az, hogy a fentebb említett merev jogi álláspontnak az érvényesítése helyett a vállalkozók kötelezettségeinek pontos teljesítése a velük való móltányos megegyezés útján biztosíttassák, s ezzel esetleges pereknél, a szükségletek kielégítésében pedig netáni késedelmeknek ós zavaroknak eleje vétessék. Az előadottak alapján a minisztertanács folyó évi szeptember hó 24-én tartott ülésében kimondotta, hogy az állam által a háborút megelőző időben kötött szállítási szerződéseknél, ott, ahol ez méltányosnak és a gazdasági helyzetre való figyelemmel indokoltnak mutatkozik, folyó évi augusztus 1-től, háború.második évének kezdetétől a vállalkozók részére a velük való megegyezés után a viszonyok által megokolt mérvben felár engedélyezhető, továbbá, hogy a vonatkozó kérdések elbírálásánál az egyöntetűségnek biztosítása és a szakszempontok érvényesíthetése céljából, az illető miniszter urak intézkedés előtt, ha a felár engedélyezését indokoltnak tartják, — amennyiben mezőgazdasági cikkek szállítására vonatkozó szerződésről van szó, a földművelésügyi miniszterrel, amennyiben pedig ipari cikkek szállítása képezi a szerződés tárgyát, a kereskedelemügyi miniszterrel, s ezenkívül minden esetben a pénzügyminiszterrel is lépjenek érintkezésbe, s az utóbb nevezett miniszterekkel egyetértőleg járjanak el. Előadó miniszter úr végül kéri, hogy ezen előterjesztése, valamint a minisztertanácsnak fentemlített határozata a jelen jegyzőkönyvbe felvétessék. A minisztertanács az előterjesztés értelmében határoz. 102. 1915. okt. 2. (18.) — 30. A galíciai és bukovinai, oroszbarát csapatoknak a Monarchiához hű, osztrák és magyar elemekkel való kiegészítése. L. 1915—13 — 29. A honvédelmi miniszter úr előadja, hogy a cs. és kir. hadügyminiszter úr a hadseregfőparancsnokság megkeresése folytán a következő átiratot intézte hozzá : „Az 1915. évi III. törvénycikk rendelkezései alapján ezideig a Galiciából és Bukovinából kiegészülő csapatok menetalakulásai részére, részben még bezárólag a XIII. menet zászlóaljakig (menetszázadokig) magyar katonai területekről állományi kisegítések bocsáttattak rendelkezésre. A XIV. menetzászlóaljak megalakításától kezdődőleg, miután pótlásokra a galíciai illetőségű legénység már nagyobb mértékben volt igénybe vehető, a magyar népfelkelőknek ilyen átutalása már mellőztetett.