Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1915. év

lyezésóvel és részben hazahozatalával felmerülő költségek fedezésére — a fentebb említett előterjesztése óta — két részben összesen 1,800.000 K-t, továbbá a mozgósítás folytán bevonult magyar és osztrák állampolgárok külföldön élő családjainak a vonatkozó törvényes határozmányok szerint való segélyezésére október havi szükségletként kereken 4,000.000 K-t igényelt. Ezekből az összegekből együttvéve a magyar szent korona országaira a kvótaalapon számítva 2,111.200 K esik, amely összegnek rendelkezésre bocsátása iránt, az ügy sürgősségénél fogva, előadó miniszter úrnak már szintén intézkednie kellett. A szóbanlévő segélyezések céljaira szükséges összegeknek a két állam által való rendelkezésre bocsátása egyelőre —- a vonatkozó elszámolások megejtéséig — a kvótakulcs alapulvételével eszközlendő azért, mert az említett címeken felmerülő szükségletnek a segélyezendők állampolgársága szerinti megosztása a két állam között előre pontosan meg nem történhetik. A megterhelésnek a két állam közötti végleges megosztása tehát csak az annak idején megejtendő leszámolások eredményéhez képest lesz eszközlendő. A szárazföldi hadsereg mozgósítási szükségletének a fedezésére a folyó év október hónapra a cs. ós kir. hadügyminisztérium 1.139,000.000 K-nak a rendelkezésre bocsátását igényli, amely összegből az érvényben álló kvótakulcs szerint a magyar szent korona országait 414,596.000 K terheli. , Ehhez az összeghez még hozzájön a nyilváötartólappal ellátott lovakból a hadsereg lóállományának a kiegészítése céljából behívandó s összesen 10,000.000 K értékű lovak vételára fejében, továbbá a hadsereg részére az 1914. évi L. t, c. 16. §-a alapján végleg átvett járművek ós állatok vételára fejében a magyar szent korona országaiban az 1915. évi október hónapban kifizetésre kerülő összeg." A minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárul. 101. 1915. okt. 2. (18.) — 28. Felár engedélyezése a háború előtt kötött szállítási szerződéseknél. Vö. 1915-31-51. A pénzügyminiszter úr bejelenti, hogy a minisztertanácsnak folyó évi szeptember hó 24-én tartott ülésében pótlólag előadta, hogy az állami igazgatás számos ágazatát érdeklőleg felmerült az a kérdés, hogy minő eljárás kö vettessék azokban az esetekben, amikor a vállalkozók — a háborúra s illetve az annak folytán beállott, áremelkedésre hivatkozva — az állammal még a háborút megelőző időben kötött szerződésekből folyó kötelezettségeiknek az eredeti feltételek mellett való teljesítését megtagadják, illetve azokat csak felár engedélyezése ellenében hajlandók teljesíteni. Eddig ily esetekben általában az a jogilag teljesen helytálló álláspont érvényesíttetett, hogy a háború s az annak következményeképen jelentkező árdrágulás magában véve a vállalkozókat szerződési kötelezettségeiknek az eredeti megállapodások szerint való teljesítése alól nem mentesíti, s hogy tehát a háborút megelőzőleg kötött szerződések változatlanul fenntartandók s a kincstárnak azokból eredő jogai a vállalkozókkal szemben — szükség esetén bírói úton is — érvényesítendők. Ehhez képest a vállalkozók felár engedélyezése iránt támasztott követeléseikkel elutasíttattak, éspedig annál is inkább, mert a háborút megelőzőleg az állammal kötött szerződéseikben vállalt kötelezettségekkel