Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 7. Budapest, 1959)

ALFÖLD

caespitales) után ritkán szedtek tizedet (pázsit-tized), inkább pénzt (pecunia caespitalis ). Dehonestatio: becsületsértés, rágalmazás, amelyet a paraszt az úriszék vagy a községi bíró (tanács) előtt panaszolhatott be. Deserta, sessio campestralis, sessio deserta, terra deserta, terra desolata, mező puszta: pusztatelek, a jobbágy halála vagy elköltözése, elbujdosása miatt lakó nélkül és rendszerint épület nélkül maradt telek a tartozékaival, vagy olyan telek, amelyiken lakott ház volt ugyan, de lakója nem tudta megművelni földjét és így a tartozékok pusztán állottak. A pusztulásnak sokféle oka lehetett. A jobbágyok elsősorban a török pusztítása elől menekültek védettebb vidékre, máskor a császári hadsereg kártevései elől. Járványok következtében ugyancsak növekedett a pusztatelkek száma. A paraszt gyakran nem tudta viselni a telekkel járó szolgáltatásterheket ós telkét letéve, zsellérnek állott, iparba, kupeckedésbe kezdett, vagy más földesúrnál, esetleg városban próbált szerencsét. Néha maga a földesúr kényszerítette távozásra, mert az úrbéres földet saját, majorsági kezelésébe akarta venni, vagy mert más, a terhek viselésére alkalmasabbnak látszó jobbágyot szándékozott helyére ültetni. Ha a pusztatelket a földesiir nem sajátította ki magának, akkor rendszerint mód nyílt arra, hogy a község vagy egyes jobbágyok (a gazdagabbak fölös pénzük befektetésére, a szegények szűkös földjük pótlására) béreljék. Máskor újratelepítették (az új telepes általában kedvezményeket kapott), vagy a telek puszta volta lassan feledésbe merült és belevegyült a község úrbéres szántó-, rét-, legelőföldjébe. Dézsma, 1. decima. Dica (subsidium, contributio) : királyi rovásadó. (Nevét az elszámolásakor nyugtaként adott rovásnyelekröl kapta.) A rendkívüli adó, amelyet a rendek a király kívánságára már a XHI. század óta időről időre „segély"-ként (subsidium) megszavaztak, Mátyás uralkodása alatt vált rendszeresebbé. A Mohács utáni idők országgyűléseinek azután szinte minden alkalommal meg kellett adniok a védelmi költ ségekhez való hozzájárulás címén, a végvárak ós a magyar hadsereg fenntartá-' sára. A megszavazás egy vagy két évre szólt, és mindenkor a rendek éles ellenállása, sérelmeik, követeléseik felsorakoztatása előzte meg. A XVI. század első felében jobbágyportánként 1 — 2 forintos adó volt általános, a század végén ennél jóval magasabb összegben szedték. Az adóalap is változott : a XVI. században a helyi hagyományok alapján megállapított porta (rendszerint több jobbágytelek együtt) csak 1596-ig volt a kivetés alapja, 1598-tól általában a jobbágyháztartás („ház") lett az, majd átmeneti kísérletezgetések után egy új, elméleti porta, amely 4 jobbágy- vagy 12 zsellérházból tevődött össze. A későbbiekben a kivetésnél a föld termőképességét, a háztartás felszereltségét és más, a jövedelmet befolyásoló tényezőket is tekintetbe vettek. A beszedést a megyei adószedők, a „dicator"-ök végezték, a bíró segítségével. A gazdátlan telkek, a tűzkárosult, „szegény" (kevés vagyonú), szabados, újonnan települt, menekült, pusztítástól sújtott jobbágyok, a zsellérek, a majorsági alkalmazottak, az iparosok, a bányászok, a hegyipásztorok, a koldusok mentesek voltak a fizetség alól, legalábbis egy időben. A kivetett adó egyes helyeken a bíró kezéhez folyt be, s ő számolt el róla. Az adókivetök visszaélései napirenden voltak ; az adófizetők viszont nem egyszer a hegyekbe bujdostak az adószedés elöl, több család költözött egy házba, vallomásaikban letagadták a való állapoto^ stb. Doleatorj kádár. Domus cusoria, domus monetaria: pénzverőház. Domus separatoria: választómű háza. A választómű kamarai finomító üzem volt, amelyben az aranyat az ezüsttől elkülönítették. Dotálitio iure: a hitbér jogán. A nemesnek a házasságkötés előtt törvény szerint le kellett kötnie vagyona egy részét felesége számára. Ezt a részt nevezték dos-nak, hitbémek. Drabant: gyalog szolgáló zsoldos katona, főként nemesek és városok szolgálatában. Drabant pénz: 1. paraszti hozzájárulás a földesúr által tartott drabantok zsoldjához, eltartásához, 2. az egykori drabant tartási kötelezettség megváltásaként fizetett összeg. Dreissigst, 1. tricesima. Dürrbannwein, 1. educillatio. Educillatio, educillum, oenopolium, Weinbann, Weinschank: korcsmállás. Az ún. kisebb királyi haszonvételek egyike volt. A magyar nemesség a XVI. században, a majorgazdálkodás erőteljesebb kiépítésével párhuzamosan, új pénzforrásokból is igyekezett jövedelmét gyarapítani. így vált rendszeres gyakorlattá a már addig sem