Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 7. Budapest, 1959)
ALFÖLD
ECSED Az ecsedi uradalom területe — XIII — XIV. századi megalakulása óta — századokon át a Báthory-család birtoka volt, 1605-ig az ecsedi ágé, 1605-től pedig somlyói Báthory Gáboré, a későbbi erdélyi fejedelemé. Az ö halála után (1613) a királyi kincstár foglalta el a maga számára, ebből az alkalomból készült az itt közölt urbárium is. 1624-től az uradalmat királyi adomány biztosította Bethlen Gábornak, A fejedelem halála után családja más tagjai örökölték. 1647-ben szerezte meg I. Rákóczi György, róla szállt fiára: II. Bákóczi Györgyre* majd unokájára: I. Rákóczi Ferencre, a Wesselényi-összeesküvés felszámolása után pedig Ferenc özvegy édesanyjára, Báthory Zsófiára. Az özvegy Bákócziné 1680-ban bekövetkezett halálakor Zrínyi Ilona két gyermeke örökölte. Ha az uradalom területe nem is állott heves harcok középpontjában, de a gyakori seregjárások az ecsedi parasztnépet is gyakran meg' apasztották. Irodalom: Éble G.: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza. Bp. 1898. 6. Berey J.: Nagyecsed község, hajdan oppidum, a nagyecsedi református egyház, az ecsedi vár és az ecsedi láp története 1930-ig. Mátészalka 1937. .51 Urbáriumok