Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 7. Budapest, 1959)

ALFÖLD

MADA A Szabolcs megyei Mada község (ma Nyír mada) már a XIV' — XV. században népes* Jcét önálló részre bomló telepillés volt, mezővárosi autonómiával. A myháosi vész előtt több nagy- és középbirtokos család osztozott rajta. Ezek egyikétől vette át a Kerekiek Bihar msgy ei származású középnemesi családja azt a birtokrészt, amelynek állapotáról az itt közölt 1601-es urbáriumból tájékozódhatunk. Ebben az időben Kereki János a tulajdonos, akinek hét szabolcsi—beregi—szatmári faluban vannak részbirtokai. Kereki Jánost az 1600. évi országgyűlés (3. tc.) seregtoborzással bízza meg, utóbb a kincstár számára foglalják le javaitPár évtizeddel később a község egy részét a Kerekiekhez hasonló típusú középbirtokos Bay-familia kezén találjuk. A család egyik ága Nógrád megyéből került a Felső-Tiszavidékre, és a XVII. század közepén kilenc bereg — Szabolcs — szatmármegyei község részeit birtokolta. Ezeket foglalta le a kincstár 1678-ban, a Wesselényi-összeesküvést és a hozzá kapcsolódó kuruc mozgalmat követő konfiskációk során. A lefoglalás alkalmából ismét urbáriumot készítettek. A családnak ekkor legnevezetesebb tagja Bay Mihály volt; 1670-ben Bereg megye követe a besztercebányai gyűlésen, 1682-ben munkácsi várkapitány, utóbb Thököly Imre követe a török portán és Bákóczi Ferencé a tatár kánnál. Végül 1693-ban Mada egy része a kincstártól Barkóczi László — Zemplén megyei középbirtokos, 1655 óta bárói címet viselt család tagja — kezére jut. Az átadott jobbágyokról, .állatállományuk és szolgáltatásaik felöl ugyancsak urbárium tájékoztat. Irodalom : Maksai F.: A középkori Szatmár megye. Bp. 1940.