Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 7. Budapest, 1959)

ALFÖLD

TOKAJ A Tiszának azon az átkelőhelyén, ahol ma Tokaj község fekszik, s ahonnan a Tiszai folyó két partjának széles térségei ellenőrizhetők, már a XI. században vár állott, a XIIIszázad óta pedig körülötte találjuk azoknak a jobbágy falvaknak jó részét is, amelyekből a későbbi uradalom kialakult. A vár a hozzátartozó községekkel együtt az első évszázadokban gyakran cserélt gazdát, az uralkodók egyik nagybirtokos után a másiknak adományozták. Csak I, Mátyás idején került hosszabb időre a Zápolyai-család birtokába. 1527-től kezdve — amikor első ízben foglalták el Ferdinánd csapatai Zápolyai Jánostól — a XVII. század elejéig huzamosabban volt Habsburg-kézen. Az 1530—40-es években Serédi Gáspár tokaji kapitány a vár ura, 1550-től a Serédi-család más tagjai, majd Németi Ferenc. Valahányszor János király, János Zsigmond és párthíveik, később Báthory István és Bocskai István hatálmukba kerítették, pár év után mindig fel kellett adniuk. A XVI. században császári, erdélyi és török csapatok számtalanszor megfordultak ezen a tájon; a várat, a várost és falvait gyakran pusztította ostrom, tűzvész, öldöklés. Básta hadainak, dúlása (1604) különösen kegyetlen következményekkel járt. Bocskai halála után Thurzó György vette be Tokajt s lett — II. Mátyás adománya alapján — birtokosává. Az erdélyi fejedelemség hatalmának megszilárdulásával forduV a helyzet: 1622-től állandóan Bethlen Gábor, majd 1647-től a Rákóczi-család volt a vár ura, II. Rákóczi György halála után özvegye, Báthory Zsófia és utóbb az ifjú Rákóczi Ferenc. A Rákócziak uralma idején csatoltak Tokajhoz több olyan falut, illetve birtokrészt, amelyek korábban a sárospataki uradalomhoz tartoztak. Lipót császár II. Rákóczi György bukását követően, 1662-ben átmenetileg megszállja és német katonákat szállásol bele. I. Rákóczi Ferenc hűtlenségbe esése után (1670) és Thököly Imre rövid uralmának (1683 — 85) letűntétől kezdve ismét császári csapatok állomásoznak itt. Caprara 1685-ben veszi be a várat és az új császári uralom rövidesen olyan viszonyokat teremt, amelyek a Hegyalja népét 1697-ben felkelésbe kergetik. Vár és város azonban ekkor is csak rövid ideig lehet Tokaji Ferenc és felkelőtársai birtokában, császári katonaság hódítja vissza a fiskus számára. Kincstári uralom idején készültek azok az urbáriumok is (1581, 1688), amelyeket itt közreadunk. Irodalom: A tokaji uradalom 1575-ben (Magyar Gazdaságtörténelmi Szende 1895. 135.) Speck L.: Tokaj város leírása. (Adalékok Zemplén vm. történetéhez, 1904.) Soós E.: A tokaji vár története, hadi- és műleírása. Sátoraljaújhely 1914. Mosolygó J.: Tokaj és vidéke. Bp. 1930. 47 Urbáriumok