Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 7. Budapest, 1959)

Bevezetés

megmutatkozott a hámorok, kohók pusztulásán.

77 Az elhanyatlást azonban rendszerint regeneráció követte. Murány vártartományában már a XVI. század közepén megkezdődött a pusztulás ; csak az az 5 helység tudta üzemben tartani hámorát és kohóját, amelyik az uradalom fő közlekedési útja mel~ lett feküdt. A század végére sok puszta hámor és kohó mellett egy-egy újonnan épülő is feltűnik. 1672-re ismét csökken a számuk. Nagyobb részük parasztipolgári és nem majorsági kezelésben volt. Vaskószítményeket nemcsak a Felvidék vasbányáinak közelében gyártottak, hanem a Dunántúlon is.

78 A nemesércből a pénzverőkben hosszú és egyik urbáriumban jól végigkísérhető eljárás során készültek az érmék.

79 II. A török kori parasztság sorsa, helyzete földesuraitól függött; az úri gazdaság struktúrájában, termelési, adóztatási, munkáltatási módszereiben beállott változtatásokat a paraszt is szükségképpen megérezte, hiszen telke, amelyen gazdálkodott, a földesúr feudális tulajdona volt, és termeivényei, pénze, munkaereje egy részét is az ő rendelkezésére kellett bocsátania. A XVI—XVII. századi Magyarország földesúri gazdálkodására — akárcsak a szomszédos északi országokéra — a majorságok nagyarányú növelése a jellemző, s ez szinte minden uradalomban megmutatkozik, ahol a hadszíntér közelsége vagy a kedvezőtlen természeti viszonyok nem állítottak leküzdhetetlen akadályokat a majorságépítés elé. Szendrő vártartománya 1570-ben 2 majorságot működtet — egyikben épületek, állatok, felszerelés, sörfőző, mészégető van — s összesen 2025,5 köblös (mintegy 500 holdas) szántót, 881 szekér szénát termő rétet, 521 kapás szőlőt tart földesúri kezelésben. 29 község közül 14-ben gondoznak majorságszántót. Szepesvár alatt 1564-ben két majorság áll, s több helyen szántók, rétek ; Tokaj uradalmában 1581ben ugyancsak 2 major, állatok, építmények, legalább 2—3000 köblös föld, rétek, az 5 hegyaljai birtokon szőlők, — egyikük több, mint 100 kapás. Léka körül 1608-ban 2 major és minimálisan 290 holdas szántó, 100 kaszás rét, 200 kapás szőlő, 24 hold irtás, több kert, gyümölcsös és erdő. A védettebb területeken ilyen módon az uradalmak többségének már a XVI. században megvolt a nehény száz holdas majorsági szántója, az ezt kiegészítő rétje-szőlője-kertje, s átlagosan 2—2 helységben az állattartással, üzemekkel ellátott majorsági központja, — holott a század elején még mindenütt legfeljebb csak a földesúri gazdálkodás szerény kezdetei mutatkoztak. Ha ugyanezeknek a birtoktesteknek a sorsát a következő évszázadban is végigkísérjük, azt tapasztaljuk, hogy az allodiális fejlődést a pusztítá77 Szeíidrő 1570 (Rákos, Nandrás). — Vas: Szepes 1605 (Szomolnok), Szendrő 1570 (Rákos nyolc vasbányája), Murány 1699. — A többi : Murány 1559, 1573 (elhanyagolt, használatlan puszta bányák), Szendrő 1570 (Rudabánya), Szepes 1605 (Szomolnok), Nagybánya 1566, 1688. 78 Murányi üzemek : Murány 1559, 1573, 1598, 1672. Az öt helység : Rőce, Mokraluka, Umrlalehota, Lubenik, Jolsva. — Szepesben kisebb a pusztulás : 1596-ban új hámorok a bányavárosokban, 1672-ben másutt is. Vaskészítmények : Szendrő 1570(Ratkó), Léka 1670 (fegyvergyártás). 79 Nagybánya 1688 (zúzás, pörkölés, olvasztás, elválasztás). — A Szepesség néhány bányavárosában antimonitot bányásztak. (Szepes 1564, Gölnic, Szomolnok, Svedlér, Remete.)