Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

PARASZTMOZGALMAK 39 1849 március 20. — Sopron Rohonczy Ignác királyi biztos hirdetménye : „Rendelet Sopron és Vas megye lakosai számára". „Már folyó évi január 8-án kibocsájtott hirdetményemben kijelentettem, hogy a személyes és vagyon-bátorságot az állodalomtól megkívánni minden polgárnak joga vagyon, és figyelmeztettem azon helységeket, melyeknek lakosai a volt földesúrnak járó és a márciusi törvény által el nem törlött tartozásokat tömegestől megtagadni merészlenék, a reájok mérendő szigorú büntetésre. Január 12-én a vasmegyei polgári hatalomhoz, január 13-án pedig a sopronmegyeihez küldött utasításomban bővebben kijegyeztem a módot, mikép kellessék mindenféle jogbitorlásokat nyomban fékezni, és utasításomnak pontos teljesítése iránt az említett megyék szolgabíráit tettem a hanyagság miatt történt károkért egész vagyonukkal felelősekké. És mégis legnagyobb megütközéssel kell értenem, hogy a járandóságoknak tömeges megtagadásai és a jogbitorlások nem szűntek még meg. Hogy tehát a két megyében magát tudatlansággal senki se védhesse, e rendeletem által kívántam az illetőket a következőkre figyelmeztetni: Mind a múlt évi márciusi törvény, mind pedig őfelségének I. Ferenc József legkegyelmesebb királyunknak legújabban kiadott kegyes parancsa szerént tettleg csak azon szolgálatok szűntek meg, melyek egyenest a volt földesúr és jobbágya közt fennállott úrbéri kapcsolatból származtak, tehát az úrbéri zselléreknek és a telkes jobbágyoknak azon házaiért és földjeiért járó akár robot, akár készpénzben, vagy termésrészben adni szokott tartozás, mely házak és földek mint úrbéri természetűek az úrbéri lajstromba tartoztak és melyeket a telektől elválasztva eladni szabad nem volt. Szintén úgy megszűnt a magyar katholika papságnak nagylelkű lemondása következésében a papi tized is. De még nem szűntek meg az irtásokért, az ideiglenes szerződéssel kiadott, vagy a pénzes földekért, a szőlőkért, a volt földesuraknak önnön nemes földein lévő úgynevezett curialis jobbágytelkekért és zsellérházokért, és más nem úrbéri haszonvételekért járó tartozások, és ezek