Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

tette hatását, éjjel már csak néhány vájárt lehetett látni, azok is nyugodtan mentek hazafelé, s másnap reggel már a legtöbben munkába álltak. Tizennyolcadikán délben Besztercebányáról 50 főnyi gyalogság érkezett, tegnap Nyitráról lovasságot vártak. (57. pr. sz.) Német nyelvű másolat. GG. 1852. 604. (505) g) Kelet nélkül Majthényi László jelentése a kerületi főispánnak Selmecbányán szerzett személyes tapasztalatairól. Tizennyolcadikán este érkezett Selmecre ; a várost teljesen nyugodtnak találta. ,,. . . Wohl aber musste es mir auffallen, von mehreren offenbar der Häuerklasse angehörenden Individuen in slavischer Sprache, und mehr selbst gesprächweise die stereotype Äusserung zu hören, dass während die Herren alles wohlauf haben, die Häuer beinahe vor Hunger krepieren (skoro od hlodu zdochnu). Ein junger Mann, der mit mir die Reise machte, hörte dieselbe Äusserung von einem Häuer, der an den erleuchteten Fenstern eines Gebäudes, in welchen gerade den Tag eine Tanzunterhaltung stattfand, vorüberging. . . . wenn diese Gattung von Streben nach Nivellirung massgebend würde, hätten wir in Kürze den Communismus im Geleite aller Schrecknisse der Barbarei, als deren Vorbote derselbe betrachtet werden kann, zu gewärtigen ..." (Feltűnt azonban neki az, hogy a bányászok osztályához tartozó egyénektől azt az állandóan visszatérő kijelentést hallja, hogy míg az uraknak mindenük van, ők majd éhen döglenek. Ha ez a fajta egyenlősítésre való törekvés válnék irányadóvá, rövidesen a kommunizmussal kellene számolnunk, s a barbárság mindama borzalmaival, amelyek előhírnökének az tekinthető.) Véleménye szerint minden eszközt igénybe kell venni — szükség esetén a fegyverek használatát is —, hogy hasonló törekvéseknek elejét vegyék. Ilyen értelemben utasította a járási biztost és a polgármestert is. Russegger bányászati igazgatót pedig arra kérte, hogy a 14 naponkénti bérfizetést, még ha célszerűségi okok mellette szólnának is, csak hosszabb idő után engedje bevezetni, hogy a bányászok, ha kívánságuk teljesülne, azt ne tekinthessék kicsikart engedménynek, hanem a kormány atyai gondoskodásának. Freyseisennek az a véleménye, hogy a bányásztüntetésekben az antimonarchista demokratikus törekvések nyilvánultak meg. Ezt a véleményt nem látja igazoltnak, mert a vájárok számára a kormányforma kérdése csekély fontossággal bír, őket a munkabér érdekli, gyalázzák 5 Munkás- és parasztmozgalmak