Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

Marsovszkyban és a többi járási biztosban, akik területén a vasútvonal áthalad, s vajon szükség van-e valóban a munkásrendőrségnek egy kézben való egyesítésére az egész vonalon, végül, hogy az esetleg megbízandó politikai biztost milyen döntőbírói jogokkal kellene felruházni. A kormányzat 1851 júl. 10-én Hueber Zsigmond előadót küldte ki a helyszínre, a vizsgálatok megtétele végett. (Temesvári eln. 1851. 425) c) 1851 július 24. — Temesvár Hueber Zsigmond vajdasági kormányzati előadó hivatalos jelentése az oravicai vasúti munkások mozgalmairól. Megbízatása értelmében Oravicára utazott és — Reitz bányászati igazgatóval egyetértésben — kivizsgálta a Fleischmann és munkásai közötti viszályok körülményeit. A vállalkozó nem kötött írásbeli szerződést munkásaival, s ezek közül azután sokan otthagyták munkahelyüket, mert kévéseitek a munkabért. Fleischmann munkásai napszámban vagy szakmányban dolgoznak, a vállalkozó által alkalmazott munkavezetők irányítása alatt. A munkavezetők kizsákmányolhatják a munkásokat, s azok csak azért nem tesznek ellenük feljelentést, mert nincs a közelben hatósági közeg, amelyhez fordulhatnának. A munkások elégedetlensége egyre nő. Bérfizetési napok után gyakran henyélnek és részegeskednek, s ha azután a vállalkozó a munka minősége ellen emel kifogást, ellenszegülnek, s az izgatottság egész építési szakaszokra kiterjed. Ő maga tanúja volt egy esetnek, amikor a főmérnök kifogásolta az olasz kőműveslegények munkáját s azok ellenszegültek, odahagyták a munkát, szétrombolták a barakokat és azzal fenyege­tőztek, hogy más munkások beállítását erőszakkal fogják megakadá­lyozni. A rendet csak a csendőrség közbelépésével sikerült helyreállítani. A vállalkozó olcsó kenyeret és bort szállít ugyan a munkások részére, a munkavezetőknek azonban számos visszaélésre nyílik alkalmuk. Hasonló panaszok a kincstári útépítkezésnél is fordulnak elő, de jóval ritkábban. Ott szakmánymunkáknál a munkások maguk közül választanak munkavezetőket, s ezek velük egyenlően osztoznak a bérből. A bányászati igazgató szerint Marsovszky járási biztos, amikor a munkások pártjára kelt, nem tartotta kellőképpen szeme előtt a kincs­tár és a vállalkozók érdekeit. A többi járási biztos székhelye oly messzire esik az építkezések területétől, hogy szinte semmi befolyást nem gyako­roltak ezekre az ügyekre. Egyetlen személyt kellene megbízni azzal, hogy rendőri felügyeletet gyakoroljon a kb. 3000-re rúgó idegen és leg­alább ugyanannyi hazai munkás felett. Arra azonban véleménye szerint nincsen szükség, hogy ez a rendőrbiztos döntőbírói j ogokkal is fel legyen ruházva. A rendőrbiztos mellé 4—5 csendőrt kellene adni. A vállalkozó

Next

/
Thumbnails
Contents