Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)
Kiskunsághoz tartozott pusztát PestSolt megyéhez, a Pest megyével területileg össze nem függő részeket a Jászkun kerülethez csatoltak. 1854ben fenti két puszta visszakerült a Jászkun kerülethez. 1860-ban a két megye ismét egyesült.) 1. még PestPilis és Pest-Solt m. 28, 60, 325, 327, 361, 364—365, 415, 441, 450, 451, 458, 470, 472, 474 Pest-Pilis Solt m. gödöllői j. 38 — kecskeméti j. 361 — pilisi j. 362, 365 — solti j. 361 — váci j. 328, 451 Pest-Solt m. (1850—1860) 28, 41, 42, 318 Petoula helyesen Petrahó Petrahó, Zemplén m. 129 Petrovác, Bács-Bodrog m. (J. Petrovac) 442—444 Pécs, Baranya m. 22, 46, 178, 203, 229, 295, 322, 331, 378, 387, 448, 472 — -i katonai kerület : (1849) 108 Pécska 1. Ópécska Pér, Győr m. 463 Pétervárad, Horvát-Szalvon határőrvidék (J. Petrovaradin) 174 Pichnye, Zemplén m. (CsSz. Pichne) 441 Pierg, Hont m. (CsSz. Pjarg.) 64 Pinkakertes, Vas m. (A. Gaas) 82 Pinkamiske, Vas m. (A. Mischendorf) 87 Pinnyéd, Győr m. 463 Pócsfalu, Vas m. (A. Rosendorf) 85 Podhrágy, Turóc m. (CsSz. Podhradie) 110—112 Polgár, Szabolcs m. 125 Poprád, Szepes m. (CsSz. Poprád) 58 Poszoba 1. Gömörszöllős Pozsony, Pozsony m. (CsSz. Bratislava) 62—64, 66, 70, 95, 112, 137, 146, 160, 161, 171—172, 179, 183, 203, 233, 235, 243, 244, 246, 256, 276, 283, 293, 299, 316, 319, 359, 378— 379, 385—386, 420, 472 i katonai kerület (1849—1856) 62, 66—67, 91—92, 109—111, 138, 160, 161, 175 i kerület (1849 augusztus—december): Pozsony, Mosón, Sopron és Vas megyék 23, 68, 77, 84, 87, 96, 98, 146 i kormánykerület : (1851—1860) Alsónyitra, Árva—Turóc, Bars, Felsőnyitra, Hont, Komárom, Liptó, Nógrád, Pozsony, Trencsén, Zólyom megyék. 63—65, 67, 75, 82, 93, 109, 146, 233, 237—239, 243—244, 279 Pozsonvligetfalu, Pozsony m. (CsSz. Petrzalka) 420 Pozsony m. (A Bach-korszakban a nagyszombati járást Nagyszombattal és a szeredi járás északi felét az újonnan alakult Felsőnyitra megyéhez, a Duna jobbpartján, a Szigetközben levő hét községét pedig Mosón megyéhez csatolták ; területe ugyanakkor a Mosón megyéből elcsatolt Ligetfaluval és a Nyitra megye déli részén fekvő Vág-jobbparti községekkel bővült.) 88, 135, 357, 359, 379, 415, 420, 441, 457, 471, 474 Pozsony-Nyitrai kerület (1850): Pozsony, Mosón, Nyitra, Trencsén, Árva és Liptó megyék 135 Pöstyén, Nyitra m. (CsSz. Piest'any) 137—138 Pusztakovácsi, Somogy m. 286—287 Pusztaszuszág, Bihar m. (R. Susag) 421 Putkahelmec 1. Korláthelmec Putnok, Gömör-Kishont m. 415 Püspökszilágy, Pest-Püis-Solt m. 327 Rakaca, Borsod m. 230 Rábakeresztúr, Vas m. (A. Heiligenkreutz im Lafnitztale) 441 Rábaszentmárton, Vas m. (A. St. Martin a. d. Raab) 81 Ráckeve, Pest-Pilis-Solt m. 362 Rákos, (Kroisbach) Sopron m. 95—97, 463 Rákospalota, Pest-Pilis-Solt m. 273 Rásztoki, telep, Liptó m. (CsSz. Ráztoky) 163 Redova, Gömör- és Kishont m. (CsSz. Rejdová) 278 Repiszkó, Szepes m. (CsSz. Repisko) 102 Resica 1. Resicabánya Resicabánya, Krassó-Szörénv m. (R. Res^a) 216, 365 Réde, Veszprém m. 441 Rém, Bács-Bodrog m. 422 Répcekethely, Sopron m. (Mannersdorf a. d. Rabnitz) 98 Rézbánya, Bihar m. (R. Báija) 99 Ricse, Szatmár m. 144—145 Rónaszék, Máramaros m. (R. Costini) 37