Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)
Békéscsaba, Békés m. 373, 416—418, 426, 428 Békés-Csanád m. (1854—1860-ig áll fenn.) 234, 275 — szeghalmi j. 234, 275 Bélapátfalva, Borsod m 227 Béllye, Baranya m. (J. Bilje) 441 Bicske, Fejér m. 274 Bihardiószeg, Bihar m. (R. Dioság) 323 Bihar m. (Az 1850. évi közigazgatási reform öt községét Debrecen városával Szabolcs megyéhez, Piskoltot Szatmár megyéhez csatolta, ugyanakkor a megyét két részre osztotta : Észak vagy Alsó-Biharra és Dél vagy Felső-Biharra. 1854-ben visszakapta Szabolcshoz csatolt területeit, ugyanakkor területe a hajdúvárosokkal és Szabolcs megyéből a Tiszaeszlártól délre a Tisza és a hajdvivárosok közé eső területével, Érkenézzel, valamint Acsáddal és pusztáival bővült. Az októberi diploma az 1850 előtti állapotokat állította vissza.) 1. még Észak- és Délbihar m. 131, 343—345, 392, 421, 428, 436—437, 442, 464 — mezőkeresztesi j. 234 — mezőtelegdi j. 464 — vaskóhi j. 99 — szalontai j. 165 Blatnica, Turóc m. (CsSz. Turcianska Blatinca) 110—112 Bodok, Nyitra m. (CsSz. Bodok) 146 Bodrogszentes, Zemplén m. (CsSz. Bodrogsentes) 441 Bodzásalmás, Csanád m. 429 Bogdány, Szabolcs m. 113 Bogdány—Szovárhegy, Bihar m. (R. Picláu) 234 Bogsán 1. Boksánbánya Boksánbánya, Krassó-Szörény m. (R. Boc$a-Montana) 216, 470 Boldogasszonyfa, Zala m. 174 Boldogkő-Újfalu, Abaúj m. 130 Bolmány, Baranya m. (J. Bohnan) 229—230 Borsod m. (A Bach-korszakban Andornak, Kistállya és Felsőtárkány Heves megyéhez, két községe Gömör-Kishont megyéhez került, Abaúj-Torna megyéből Onga községet csatolták területéhez.) 41, 227, 230, 255, 278, 354—355, 440 Bozsok, Vas m. 83, 224 Böki, Sáros m. (CsSz. Chabzany) 398 Bököny, Szabolcs m. 128 Börgölin, Vas m. 84—85 Böszörmény 1. Hajdúböszörmény Brennberg 1. Brennbergbánya Brennbergbánya, Sopron m. 50 Bresztye, Temes m. (R. Brestea 1 ! 430 Brezova, Nyitra m. (CsSz. Berezová pod Bradlom) 91 Bréd 1. Beréd Buda, Pest-Pilis-Solt m. 34, 40, 47, 49, 54—55, 57, 60—61, 68, 74—76, 133, 165, 171, 176, 178, 180—182, 184—185, 186, 187—188, 189—190, 191—193, 200—201, 207, 212, 213, 228, 245, 256—258, 299, 310, 314, 318, 349, 351, 354, 362, 364, 372, 377, 382—383, 401, 410, 429, 431, 456, 458, 459, 466, 469 Budamér, Sáros m. (CsSz. Budimir) 398 Buda-Pest, Pest-Püis-Solt m. 37, 41, 43, 56, 172, 191, 192, 194—195, 199, 207, 212, 258, 306, 308, 316, 351, 369, 382, 385, 387, 466, 471, 474 Budapest 1. Buda, Buda-Pest, Óbuda, Pest. Budetin, Trencsén m. (CsSz. Budatin) 89 Buly, (Buj) Szabolcs m. 113 Butka, Zemplén m. (CsSz. Budkovce) 93—95 Butyin (Buttyin) 1. KörÖsbökény Bűd 1. Bűdszentmihály Bűdszentmihály, Szabolcs m. 115—128, 253—254 Büs, Szabolcs m. 135 Cegléd, Pest-Pilis-Solt m. 73, 325 Celldömölk, Vas m. 87 Cigányfalva, Bihar m. (R. Tigánestii) 234 Cikó, Tolna m. 131 Cirkovlán, Zala m. (J, ) 68 Csabacsűd, Békés m. 425 Csanak 1. Ménfőcsanak Csanád m. (Az 1850. évi megyebeosztás fenntartotta mint külön megyét, hozzácsatolva az addig Békéshez tartozó Tótkomlóst és Arad megye Békés és Csanád közé nyúló darabját. Az 1854. évi reform a megyét Békéssel egyesítette. Az októberi diploma után az 1848 előtti Csanád megyét állították vissza.) 1. még BékésCsanád m. 100, 387, 424—426, 427— 429
