Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)
Kernaul Miklós és Zauser Mátyás ezután az óbudai hajógyár valamennyi munkása nevében Geringernél, a magyarországi helytartóság vezetőjénél tett panaszt. A helytartóság, miután betekintést nyert a fenti jegyzőkönyvbe és Greifenegg jelentésébe, 1851 febr. 20-án elrendelte a pesti ker. főispánnak, hogy Kernault és Zausert értesítsék kérelmük elutasításáról. (2705. sz.) A városi tanács azonban máj. 17-én azt jelentette a főispánnak, hogy a folyamodókat „hollétük bizonytalansága miatt" értesíteni nem tudta. (2857. sz. Uo.) 25 1850 november—1851 augusztus AZ EGYLETEK FÖLÖTTI ÁLLAMI ELLENŐRZÉS MEGSZIGORÍTÁSA a) 1850 november 27. — Bécs Bach belügyminiszter bizalmas rendelete Geringerhez a ,,közrend és nyugalom fenntartása" érdekében a sajtó és az egyletek megrendszabályozására. Az egyletekre nézve a rendelet a következőket írja elő : Politikai jellegű egyletek egyáltalában nem engedélyezhetők. Politikával nem foglalkozók is csak a helytartó engedélyével alakulhatnak meg. Minden egyesület a közigazgatási hatóság által kiküldött országfejedelmi biztos ellenőrzése alatt áll. A biztos jelenléte nélkül gyűlés nem tartható. Nyilvános gyűlések nem engedélyezendők. Csődületek, hatósági szervekkel szembeni ellenállás esetében a legnagyobb szigorral kell eljárni. A csendőrség főfelügyelőjétől a csendőralakulatok létszámának sürgős növelését kérte. Német nyelvű e. t. - GG. 1850. 2063. 1851 febr. 6-án Bach az 1850. év végén fennállott és még működő egyletek jegyzékének felterjesztését rendelte el. Geringer, miután a jegyzékek az öt közigazgatási kerületből hozzá beérkeztek, azokat máj. 29-én küldte fel a belügyminiszternek. Kísérő jelentésében megállapította, hogy politikai egyletek egyik kerületben sem működnek; a fennálló egyletek nagyrészt közhasznú, vagy megengedett szórakozási célt követnek. Ami ezek szemmeltartását illeti, megjegyezte, hogy a kivételes állapot tartamára az egyleteknek taggyűlés tartására a katonai kerületi parancsnokságtól kell engedélyt kérniök, a polgári kormányzat pedig biztost jelöl ki, aki az ilyen gyűléseken részt vesz. A fennálló egyletek jegyzékének egy példányát Geringer a hadsereg parancsnokának küldötte meg. 25 Ugyanakkor rendeletet intézett az öt kerületi főispánhoz, mert az általuk felküldött jegyzékekből megállapította, hogy az egyletek közül több, formális hatósági engedély nélkül működik. Felkérte őket, utasítsák az ilyen egyletek elöljáróit a megyefőnökök útján, hogy az alapszabályok beterjesztése mellett engedélyért folyamodjanak. 25 A jegyzék sem a helytartóság levéltárában, sem a hadseregparancsnokság levéltárában nem található.
