Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)
teknek katonai karhatalommal eszközlendő végrehajtása mielőbb elrendeltessék/' 4 (2654. sz.) Magyar nyelvű e. t. - Htt. 1866. II. 11. 41175. (78479) 217 1866 november 1 — 13 A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI VAGYONTALANOK SZERVEZKEDÉSE a) 1866 november 1. — Hódmezővásárhely Kossá László főszolgabíró jelentése Csongrád megye főispánjának a Kérdő Márton vezette vagyontalanok bíróválasztási kísérletéről. A jelentés napján a vagyontalanok el akarták foglalni a városházát és visszaállítani a 48-as állapotokat. Mintegy 300 főből álló néptömeg jelent meg a városháza előtt, Kérdő Márton helybeli lakos vezetése mellett. Érdeklődésére a közelállók kijelentették, hogy „ma Mindszent napja lévén, a régi szokás szerint ők elöljárókat akarnak választani". Hiába szólította fel őket távozásra, „a tömeg nagy lármával kimondotta, hogy a városháza elől távozni nemcsak nem fog, hanem határozott akarata a városházát elfoglalni, s újabb elöljáróságot választani, s a mostani pusztító férgeket onnan elkergetni". Hogy a komoly zavargásokat, a városi iratok és adómunkálatok megsemmisítését elkerülje — „mert a tömeg leginkább az adóztatás 4 Az úrbéri ítéletek végrehajtásával szembeni ellenszegülések ebben az időben sem hagytak alább. Zala megye lövői járásának öt községében : Lippahócon, Gánicsán, Bellatincon, Deklezsinben és Izsákócon szegültek ellene a lakosok az úrbéri kihasításnak. (Htt. eln. 1866. XIII. 5631) Trencsén megye főispánja ugyanakkor a gbellán—óvári vidékre kért katonai karhatalmat, az ottani ellenszegülések megtorlására. A főispánnak az volt a véleménye, hogy az uradalmat a volt úrbériségtől „bár téráldozatokkal is" sürgősen külön kell választani, „az ottani lakosok közt sokan lévén, kik semmi egyébből meg nem élnek, mint csakis abból, amit saját vagy idegen erdőből elsajátítanak, jogcím megkülönböztetése nélkül". „Bármennyire szemügyre vegyem tehát a jelen súlyos időpont szükségeit — írja a főispán 1866 júniusában — melyek minden rendelkezhető katonai erőt másfelé vesznek igénybe, mégis nem marad egyéb hátra, mint. .. katonai karhatalom elrendelése" iránt folyamodnia. (Htt. 1866. II. 11. 44578) A Gömör-Kishont megyei Gócson (ahol már 1865-ben katonai karhatalom segítségével kellett a tagosító mérnököt bevezetni) megújultak az ellenszegülések, s ezért 1866 júniusában ismét katonaságot vittek a községbe. (Htt. 1866. II. 11. 41668) Bihar megye mezőtelegdi járásában Pestere, Esküllő, Ürgeteg és Kalota községek álltak ellen makacsul az úrbérrendezésnek, míg végül a helytartótanács 1867 februárjában egy vadász-század kirendelése iránt tett intézkedést. (Htt. 1867. II. 11. 13796)