Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

A Tiszavidéken aggasztó a helyzet. Debrecenből, Kassáról és Miskolcról érkezők azt beszélik, hogy mindenütt szociális mozgalom jelei láthatók, amely mozgalom a mostani hivatalnokok, a zsidók és az ügyvédek kiirtására irányul.

2 Mindenütt akadnak olyan emberek, akik a parasztoknak felolvassák az újságokat, velük politizálnak s őket bujtogatják. Ez észlelhető Szegeden is. Itt a sétányon olvassák fel az újságot, 3—400 paraszt jelenlétében. Az értelmiség aggódik s biztonsági bizottmányt készül alakítani, amint az más helyeken történt, a személyi és vagyonbiztonság megóvására. A parasztság egy része az értelmiséggel van egy állásponton. Német nyelvű másolat — Kanc. eln. 1866. 926. A közleményt a rendőrminisztérium másolatban júl. 25-én Majláth György magyar udvari kancellárnak küldötte meg, az pedig 29-én Sennyey Pál tárnokmesterrel, a helytartótanács elnökével közölte. Sennyey a szegedi csoportosulások ügyében a város kir. biztosát jelentéstételre szólította fel. b) 1866 augusztus 5. — Szeged Wöber György, Szeged város kir. biztosának jelentése a tárnokmesterhez a proletariátus hangulatáról. Szegeden ősidők óta szokás, hogy a nép vasárnap, amikor a tanyákról bejön a városba, a piacon csoportokba verődik és politizál. Az utóbbi időben „az országgyűlés tartama, a háború folyása s kivált a bekövetkezett válságos viszonyok közt a népnek kivált alsóbbrendű osztálya a helybeli vár melletti sétányon is kisebb-nagyobb csoportokban öszvegyűlt, hírlapokat olvastata, azokat kiványcsian hallgatta, hogy ez által izgatottságba is jött, mely az ügyek jobbra vagy balra fordultával változott : nyugodtabb vagy ingerültebb lőn, sőt voltak percek, midőn a königgrátzi elvesztett csata hírére annyira felzúdult, miszerint — mivel az izraeliták elleni, az ország több vidékein elterjedt üldözési vágy nyomait itt is felmutatta — attól lehetett tartani, hogy a nép alja ez ingerült kedélyű állapotát a köznépnek felhasználja, rablás és fosztogatásra vetemedhet és ezáltal nem annyira politikai indokból, mint az említett hajlamból a közcsendet és rendet sajnálatos módon megháborgatja — azonban a kellő elővigyázati rendszabályok megtétettek s ezek foganatba vétele úgy látszik oly hatással volt, hogy minden e részbeni kísérletet meggátoltak. .." 2 Ilyen tartalmú .röpiratokat 1866 júliusában Hódmezővásárhelyen is terjesztettek. (Htt. 1866 IV. A. 4219) Egyiket Pölöskei Ferenc csonkán idézi (Az 1868-as alföldi parasztmozgalom, Századok 1956, 625. 1.), elhallgatva az agitációnak a zsidók ellen irányuló élét, s általában nem téve különbséget felülről jövő agitáció s a parasztság spontán mozgalmai között.