Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)
„Időközben sikerült a szolgabírónak a főcinkosok névjegyzékét biztos kezekből megnyerni, de mivel ezek száma 50-en felül van, azok befogatását a karhatalom csekély létszámánál fogva, ezen 7000-nél népesebb, felbőszült és elszántan összetartó község ellenében, a karhatalom szaporításáig eszközlésbe nem vehette." Tizenegyedikén este a titeli zászlóalj három százada vonult be Petrovácra. Ugyanaznap reggel a főispáni helytartó is a községbe érkezett, és több órán keresztül igyekezett a lakosokat — szerb nyelvű beszédben — a törvények tiszteletben tartására bírni, amit akként juttathatnak kifejezésre, ha barmaikat tüstént elterelik az uradalmi legelőről. A jelenlévők csendesen végighallgatták a beszédet, majd szó nélkül szétoszlottak, „és mint az nap délután 5 órakor személyesen meggyőződtem — barmaikat intéseim dacára az uradalom legelőrészén legeltették!" Később értesült róla, hogy a nép abban a hitben van, hogy jegyzője 10 000 forintért eladta az uradalomnak azt a szerződést, amelyben az állítólag örökre átengedte Petrovác községének az őt illető legelőrészt. Arról is értesült, hogy az uradalom többi községében is megvan az ellenszegülési szándék. „Mindezen községek szinte rendezés alatt lévén, feszült figyelemmel kísérik a petrováci eseményeket." Azóta megtörtént az uradalomnak birtokába való visszahelyezése, ehhez azonban a nép közül senki sem nyújtott segédkezet. Ezután a lakosságot lefegyverezték, a katonai törvényszék összeült s hozzáfogott a vizsgálathoz. (5370. k. ig. sz.) Magyar nyelvű e. t. - Htt. eln. 1864. IV. A. 3642. (3880) Máj. 30-án két század katonaságot kivontak Petrovácról, egy visszamaradt a községben. (Uo.) 205 1864 május 29. — Nyitra Ocskay Rudolf, Nyitra vármegye főispánja katonai segítséget kér a helytartótanácstól, a Gimeskosztolányban a tagosítás után elkövetett erőszakosságok kivizsgálásához. 37 „. . . Ghymes-Kosztolán helység lakossága a folyamatban volt határrendbeszedési és legelőelkülönítési perben hozott bírói ítélet foganatosítása folytán a legközelebb múlt napokban oly kihágást elkövetett, 37 Gimeskosztolányban 1863 őszén kísérelték meg először a tagosítást. A megyekormányzó már akkor katonai karhatalmat kért a községbe, mert a lakosok ellenszegültek, elűzték a kihasítást végző mérnököt. A helytartótanács előbb felkérte a perbeli iratokat, s miután azokból megállapította, hogy az ellenállás nem közvetlenül a mérnök bírói bevezetésekor történt s így nem a végrehajtó bíróság ellen irányult, továbbá, hogy a lakosokat nem oktatták ki kellőképpen