Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

„Időközben sikerült a szolgabírónak a főcinkosok névjegyzékét biztos kezekből megnyerni, de mivel ezek száma 50-en felül van, azok befogatását a karhatalom csekély létszámánál fogva, ezen 7000-nél népesebb, felbőszült és elszántan összetartó község ellenében, a kar­hatalom szaporításáig eszközlésbe nem vehette." Tizenegyedikén este a titeli zászlóalj három százada vonult be Petrovácra. Ugyanaznap reggel a főispáni helytartó is a községbe érke­zett, és több órán keresztül igyekezett a lakosokat — szerb nyelvű beszédben — a törvények tiszteletben tartására bírni, amit akként juttathatnak kifejezésre, ha barmaikat tüstént elterelik az uradalmi legelőről. A jelenlévők csendesen végighallgatták a beszédet, majd szó nélkül szétoszlottak, „és mint az nap délután 5 órakor személyesen meg­győződtem — barmaikat intéseim dacára az uradalom legelőrészén legeltették!" Később értesült róla, hogy a nép abban a hitben van, hogy jegyzője 10 000 forintért eladta az uradalomnak azt a szerződést, amelyben az állítólag örökre átengedte Petrovác községének az őt illető legelőrészt. Arról is értesült, hogy az uradalom többi községében is megvan az ellen­szegülési szándék. „Mindezen községek szinte rendezés alatt lévén, feszült figyelemmel kísérik a petrováci eseményeket." Azóta megtörtént az uradalomnak birtokába való visszahelyezése, ehhez azonban a nép közül senki sem nyújtott segédkezet. Ezután a lakosságot lefegyverezték, a katonai törvényszék összeült s hozzáfogott a vizsgálathoz. (5370. k. ig. sz.) Magyar nyelvű e. t. - Htt. eln. 1864. IV. A. 3642. (3880) Máj. 30-án két század katonaságot kivontak Petrovácról, egy visszamaradt a községben. (Uo.) 205 1864 május 29. — Nyitra Ocskay Rudolf, Nyitra vármegye főispánja katonai segítséget kér a helytartótanácstól, a Gimeskosztolányban a tagosítás után elkövetett erő­szakosságok kivizsgálásához. 37 „. . . Ghymes-Kosztolán helység lakossága a folyamatban volt határrendbeszedési és legelőelkülönítési perben hozott bírói ítélet fogana­tosítása folytán a legközelebb múlt napokban oly kihágást elkövetett, 37 Gimeskosztolányban 1863 őszén kísérelték meg először a tagosítást. A megyekormányzó már akkor katonai karhatalmat kért a községbe, mert a lako­sok ellenszegültek, elűzték a kihasítást végző mérnököt. A helytartótanács előbb felkérte a perbeli iratokat, s miután azokból megállapította, hogy az ellenállás nem közvetlenül a mérnök bírói bevezetésekor történt s így nem a végrehajtó bíróság ellen irányult, továbbá, hogy a lakosokat nem oktatták ki kellőképpen

Next

/
Thumbnails
Contents