Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

democratiának Londonban létező főbbjei által kormányzott emez egyesületek oly célokra törekednek, melyek minden álladalmi és társulati rend felforgatására irányozvák, annálfogva felhívom (Címedet), hogy a német munkások egyesületének folytonos fondorkodásaira különös szemügyeletet fordítván, minden, különösen a gyárokban foglalatoskodó mesterlegények és egyéb munkásokra gyakorolható külföldi befolyások iránt szorgos felügyelettel viseltessék, s az e tekintetben tapasztalandókról ide azonnal jelentést tegyen." Magyar nyelvű fogaim. Pesti ker. főisp. eln. 1850. 18. Evvel a körrendelettel kapcsolatban általában nem futottak be jelentések az alsóbb hatóságoktól, Pest-Solt megye

21 főnöke okt. 31-én ezt válaszolta a miniszteri biztosnak: .területemben eddigelé oly nagyobbszerű gyárak, hol az iparosok leginkább nagyobb számmal összpontosítva s azok között veszélyes elvek terjeszthetők lennének, még nem léteznek, mindazonáltal az iparos ifjak magaviselete s összejövetelei, úgyszint külföldiekkel netán fennforgó összeköttetéseikre nézve felügyelni s annak idején a körülményekhez képest alázatos jelentésemet bemutatni el nem mulatandom." (Uo. 133.) b) 1850 november 16. — Pest A 3. hadseregparancsnokság rendőri osztályának jelentése Geringerhez a magyarországi munkásság mozgalmairól.^ „Arbeiter-Vereine dürften nur dort vorkommen, wo grossartige Fabriks-Etablissements bestehen, da die Erfahrung lehrt, dass selten die Gehilfen verschiedener Gewerbe, wenn solche nicht in einem Lokale und unter der Leitung eines Gewerbsunternehmers betrieben werben, sich gegenseitig annähern und Zwecke verfolgen, welche die Aufmerksamkeit der Sicherheitsbehörde in Anspruch nehmen. Bei dem niederen Stande der industriellen Unternehmungen in diesem Kronlande, und bei der geringen Ausbüdung der hierländigen 21 Székhelye Kecskeméten volt. 33 A belügyminiszter 1850 szept. 10-én újabb bizalmas rendelettel fordult Geringerhez : ekkor egy a bajorországi munkásegyesületek működésével foglalkozó emlékiratot küldött meg neki. Úgy vélte, hogy ez élénk világot vet az ilyen egyesületek összeköttetéseire, módszereire és eszközeire, s ennek alapján könnyebb lesz a belföldön esetleg mutatkozó hasonló törekvések felfedezése. Kívánatosnak találta, hogy feltűnés nélküli nyomozások induljanak meg annak a kiderítésére, hol léteznek az országban munkás, tornász, vándorlegényeket segélyző egyesületek, dalárdák s hasonlók, s azok milyen elemekből tevődnek össze és milyen összeköttetéseik vannak? Geringer ennek folytán okt. 6-án felkérte a katonai kerületi parancsnokokat, hogy ilyen irányú intézkedéseik és nyomoztatásaik eredményeit haladék nélkül tudomására hozzák. Ugyanakkor Podolskyt és Protmannt is értesítette. (GG. 1850. 307. — 1426.) A jelentések általában negatívak voltak : munkásegyesületek a hatóság tudomása szerint még nem léteztek. Pozitív jelentést csak a hadseregparancsnokság rendőri osztálya és a pesti ker. parancsnokság küldött be.