Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

198 1863 július 25. — Mezőtúr Abonyi István hely tartótanácsos, ínségügyi királyi biztos jelentése a Csongrád, Csanád, Arad és Békés megyei inségi állapotról?® Legutóbb Csongrád, Csanád, Arad és Békés megyéket utazta be. Mind a négyben igen súlyos az ínség, a legsúlyosabb azonban Békésben, mert ennek a megyének „nincs egy vidéke, nincs egy községe sem, melyet megkímélt volna az aszály . . Az állatállományt már eddig is roppant veszteségek érték : „csak Csanádban a tavalyi vész s az idei aszály okozta ínség által 22 ezer darab marha pusztult el". A rendelkezésére álló összegből utalványozott a megyéknek, hogy vetőmag céljára gabonát szerezhessenek be, s ezt a rászoruló kisgazdák között állami előlegként kioszthassák. ,,A közmunkák általi keresetnyitás is mindenütt, hol megfordultam, a legbuzgóbb esengések tárgya volt. Vigasztaltam e boldogtalan népet mindenütt, hogy ne essen kétségbe, a magas kormány atyailag óhajt e tekintetben gondoskodni ..." „Mi a megyénkint a köz érdekében is hasznos, de kivált ínségenyhítés tekintetében mielőbbi végrehajtást igénylő közmunkák minőségét s mennyiségét illeti, azokat annál tüzetesebben nyomozgattam, minél nagyobb szükségét látom mindenféle tekinteteknél fogva annak, hogy a kivált e három alföldi megyében oly túlnyomólag számos osztálya e munkához szokott, de különben is erőteljes és szilaj proletariátusnak a lehetőségig folyvást elfoglalva, s merényletekre való kényszerültsége eltávolítva legyen. Csongrádban a birtoktalan proletariusok száma 20 450, Csanádban — ide értve a kevés földjeiért igen magos bért fizető, teljesen tönkrejutott kertészeket is — 22 462, Békésben 44 696 lélekre számíttatnak, kik sem őszi terméssel nem bírván, sem felébe dolgozott tengerijéből kenyeret nem várván, s magát marhájából sem segíthetvén — csak munkabérből élhetnek meg, vagy alamizsnára szorulnak. Itt tehát munka, sok munka kell!" A Csongrád megyei munkásosztálynak egyelőre keresetet fognak nyírj tani az engedélyezett tiszai átmetszések. „A csongrádi Társulat óhajtva akarná tiszai töltéseit a mindszenti magaslatokig bevégezni, ha 400.000 ft. kölcsönt nyerhetne, s ez lenne valóban egy jótékony munkálat, mely ez egyedül munka után élhető számos proletariátusnak e nehéz időben kenyeret s elfoglaltatást adhatna." 30 Abonyi felsőbb rendeletre beutazta az aszály által leginkább sújtott tiszai és bánsági megyéket s útjának egyes állomásairól részletes jelentéseket küldött a helytartótanácsnak, megjelölve mindig a segítés módozatait is. Alábbi jelentését (amely szám szerint a kilencedik) útjának utolsó előtti stációjáról küldte. A terjedelmes iratból leginkább azokat a részleteket ragadjuk ki, amelyek a birtoktalan földmunkások osztályára vonatkoznak.