Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

időre az életet, de miután részben már abból is kifogyott, a marha elhullása következik, mi leginkább a pécskai és központi kerületekben, és nevezetesen Pécskán, hol folyó évi mártius hó 27-ig 118 darab ló, 47 szarvasmarha és 575 juh esett az éhség áldozatául, borzasztólag kezd harapózni, úgy hogy nem tartozik a ritkaságok közé az éhen döglött lábas jószágoknak tulajdonosaik által könnyek között eszközletbe vett megnyúzatását úton-útfélen szemlélni." Igen szomorú a vetések állapota is. ,,Az eső a megye alsóbb részében egész tavasz folytán csak kétszer, s pedig oly gyéren hullott, hogy a földet alig két hüvelyknyire áztatta meg, minek következménye lőn, hogy az őszi vetés majdnem általánosan kiveszett és a közelebb itt-ott történt esőzés az elsatnyult tavaszin majdnem semmit sem fogott, úgy hogy annak nagyobb része takarmánynak sem való ... az egyetlen remény még a kukoricához van, melyet ha valamely elemi csapás megront, a végínség és éhenhalástól lehet tartani." (1327. eln. sz.) Magyar nyelvű e. t. - Htt. 1863. III. 8/a. 44278. (45143) Néhány nappal később, jún. 13-án a főispán táviratban közölte a helytarlóval, hogy Ópécskán az ínségesek tömeggé összeverődve kenyeret követelnek és erőszakoskodással fenyegetik a gazdagokat. (Htt. eln. 1863. IV. K. 7491 — 8352) Őszre az éhínség ijesztő méreteket öltött. A rad városában 1863 novemberében többen éhenhaltak. (A rendőrbiztosság nov. 20-i és 28-i jelentései uo. 15694. 16199) Amikor a Pester Lloyd 1864. évi 25. számában közölte, hogy Aradon jan. 27-én napszámosok, akik bérüket meg nem kapták, elragadták egy kenyér- és zsemleárusnő készletét, a helytartótanács elnöksége elrendelte az eset kivizsgálását.

26 (Htt. eln. 1864. IV. A. 1137.) 196 1863 június 6. — Makó Csanád megye főispáni helytartójának jelentése a helytartótanácshoz a rossz termésről és a személy- és vagyonbátorságot fenyegető veszélyekről. ,,. . . habár az aratás eredménye az egész megyére nézve már előlegesen egész bizonyossággal meg nem határozható, mindazonáltal e megyének legnagyobb részében az ahhozi remények — amennyiben már több helyen különösen a buzavetések már ki is szántattak — tökéletesen megsemmisültek, a legelők és kaszálók pedig teljesen elperzselve s kiégve lévén, a máris halomra döglő marhának táplálékot nem nyújthatnak, szénatermésről pedig az egész megyében éppenséggel szó sem lehet. 26 Jellemző, hogy a temesvári orsz. pénzügyigazgatóság területén levő ínséges megyékben 1863 második felében beszedett 2 592 783 Ft. egyenes adóból 1 064 315 forintot kényszereszközök alkalmazásával hajtottak be. (A pénzügyigazgatóság 1864 márc. 30-án a helytartótanácshoz felterjesztett kimutatása. Htt. eln. 1864. XI. 1208. - 3257.)