Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

tanúsított törekvése sorolandó. Kivéve néhány már az előbbi kormányrendszer alatt fennállott ily egyletet, ezeknek újabbi fejlesztését 1862. évben ezen m. k. helytartótanács kezdemény ezé, mely az iparos osztály vallásos és értelmi mívelődésére irányzott szándoka a püspököknek nemcsak elvi buzgó felkarolásában, hanem anyagi bőkezű gyámolításában is hatályos támogatást talált és jutalmazó sikert aratott. Visszatérve az egyleti életben netán a kitűzött főcél mellett mutatkozó politikai irányzatra, némely megyei főnökök (Heves, Zala és Pozsony) részéről a gazdasági egyesületek, továbbá az aradi kaszinó és a pozsonyi nemzeti kör, az aradi tűzoltó és az egri lövészegylet említtetnek fel olyanokul, melyeknek magatartása s mellékműködése saját rendeltetésükön túl a politikai térre is kiterjeszkedik. Kétségtelen, miszerint ily jelenség majdnem mindannyi, különösen pedig a gazdasági s kaszinó egyleteknél mutatkozik, e körülmén)' azonban némileg a jelen viszonyokban, melyek közt a politikai tanácskozások nyilvános küzdhelye el van zárva, valamint az illető egyleti tagok polgári állásában, melynél fogva azoknak tetemes része rendes időkben politikai kérdések tárgyalására is volna hivatva, főkép azon egyéniségek politikai irányzatában találja fel magyarázatát, melyek részben az egyletek élén állván azok vezetésével megbízva vágynak, részben korábbi politikai befolyásos állásuknál fogva az egyletekre illetőleg azok tagjaira határozott befolyást gyakorolnak, megjegyeztetvén egyébiránt, hogy eziránybani szigorú fellépésre (feloszlatásra) a szekszárdi kaszinó nyújtott okot, mely azonban időközben ismét újjáalakult, továbbá az aradi tűzoltóegyletnek működése ideiglenesen felftiggesztetett s alapszabályai újabb átvizsgálás alá bocsáttattak ; némely gazdasági egyletek pedig (jelesen a nyitrai és nógrádi), valamint a lévai kaszinó az alföldi szűkölködők részére eszközölt gyűjtések alkalmából szabályszerű hatáskörükön való túlterjeszkedésük miatt ezen igazgató kormányszéket ebbeli eljárásuk megrovására késztették. Végre azon egyleteket illetőleg, melyeknek céljául nemzetiségi törekvések tűzvék ki, felemlítendő magyar részről a magyar tudományos akadémia s Kisfaludy társaság, megjegyeztetvén azonban, hogy ezeknek rendeltetését sajátlag nem nemzetiségi propaganda, hanem a nyelv tisztítása s kimívelése, és az irodalom gyarapítása és terjesztése képezi ; — szűkebb körben működnek némely magyar kaszinók (a pozsonyi, selmeci, besztercebányai, zombori), melyek magyar társalgás és olvasmány által az idegenajkú lakosság közt a magyar nyelv megkedveltetését s meghonosítását célozzák, végül felemlítendő a Pesten székelő „Izraelita magyar egylet" a magyar nyelvismeretnek ezen néptörzs közti előmozdítása tekintetéből. A szerb nemzetiség érdekei a régebben fennálló „Matica srbska" irodalmi s a legújabban engedélyezett „Szerb színházi egylet" által képviseltetnek, — meg jegyeztetvén, miszerint e célra közvetve néhány „Szerb olvasó egylet" (zombori, újvidéki, nagybecskereki) is közreműködik. A román néptörzs ebbeli igényeinek kielégítését az „Aradi társai-