Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

érdekében is vissza szándékozik állítani. Ily módon ugyanis a munkás kevesebb munkanapot veszít, másrészt pedig ritkábban van kitéve annak a kísértésnek, hogy a korcsmába menjen. Körmöcbányán és Selmecen 1836-ban vezették be a havi bérfizetést s nagyrészt ennek köszönhető, hogy az utóbbi helyen a bor- és pálinkamérések száma és a szeszesitalfogyasztás az azelőttinek kb. egyharmadára csökkent. A forradalom kitörésekor a megfélemlített helyi hivatalnokoktól a munkásság egy izgága és zabolátlan töredéke könnyen kicsikarta a tizennégynapos bérfizetést, ezt a töredéket is „végeredményben a korcsmárosok bujtották fel". Tanácsosabbnak látja a veszedelmes elemeket, amelyek e rendszabály ellen fognak szegülni, most a felszínre juttatni és ártalmatlanná tenni, mint hogy a jóérzelmíí munkások között továbbra is káros működésüket folytassák. Az új rendet a harmadik negyedév folyamán kívánja bevezetni. Megjegyzi még, hogy az ebben az ügyben beterjesztett bizalmas jegyzék teljesen helytelen párhuzamot von a tizennégynapos bérfizetés eltörlése és a parasztság dézsma- és robotmentességének eltörlése között. A béridőszakot a bányatulajdonosnak jogában áll tetszése szerint megállapítani s ez a bányászt nem nyomhatja, hiszen 14 napos felmondás után otthagyhatja kenyéradó gazdáját. A 14 napos bérfizetést az egész monarchia területén eltörölték a kincstári bányákban, a havi bérfizetést a selmeci és körmöci bányavidéken is rövidesen újra be kell vezetni. A bányászok hangulatát nem ítéli meg olyan veszélyesnek, mint amilyennek a bizalmas jegyzék beállítja. Mégis az új rendet nem vezeti be addig, míg további közlést nem kap a rend és nyugalom fenntartására tett intézkedésekről. (438. sz.) Német nyelvű e. t. - G. 1850. 6218. Geringer ápr. 15-én közölte a miniszterrel, hogy a felhozott indokok alapján ,,a népjólét és humanitás érdekében" készségesen támogatja a havi bérfizetés újbóli bevezetésére irányuló rendszabályt, annak ellenére, hogy a bányászok hangulatára és az új rend bevezetésének várható következményeire vonatkozólag időközben Attems miniszteri biztos és Andreánszky ker. főbiztos jelentései befutottak s ezek a jelenlegi szokás megváltoztatása ellen nyilatkoznak. Amint az új rendszabály bevezetésének időpontját megtudja, megkeresi a csendőrezred parancsnokát, hogy a rend fenntartására szükséges legénységet vonja össze a bányavidéken és vegye igénybe esetleg a közelben levő katonaság segítségét is. Egyben kéri, utasítsa a Bécsben megjelenő és a bányavárosokban is olvasott szlávnyelvű újságot, hogy a rendszabályról ,,a megfelelő szellemben" oktassa ki olvasóit. 18 1850 március 27. — Pest Koller Ferenc miniszteri biztos jelentése a katonai kerületi parancsnokságnak, amelyben ellenzi egy hazai munkás svájci tartózkodási engedélyének meghosszabbítását. Prinz Nándor budai szabólegény vándor évét Svájcban töltötte s onnan folyamodott vándorlási idejének meghosszabbítása iránt. A kérelem a pesti polgári kerü-