Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)
Nagyméltóságú Gróf és Kancellár Ür! A megyének, mint egyedüli tekintéllyel bíró hatóság felfüggesztésének még csak híre szárnyal, s íme, már a hír elégséges arra, hogy e megyében még nem tapasztalt féktelenségre bátorítson, mi itt annál veszélyesebb, mert az erőszakoskodók románok lévén, félhető, hogy ily előzmények mellett a nemzetiség ürügye alatti bujtogatok bennök könnyen vak eszközre találhatnak ; s ha e tekintetben a rosszakarat célját éri, tűz és vér fogja elborítani a hazát." A megyei bizottmány a nép bizalmából jött létre, csakis tőle várható a köznyugalom fenntartása. Ha megszüntetik, „nem lesz kormány, mely a nép bizalmát bírja ; a szenvedélyek féket veszítenek s elborít az anarchia"! 30 (509. sz.) Magyar nyelvű e. t. - Kanc. 1861. VIII. U. 13. 15683. Maga Wattmann báró Ferenc Józsefhez intézett, okt. 31-i kérvényében előadja, hogy ő 1846 óta birtokolja ,,consensu regio" 31 a korábban a nagyváradi kamarai uradalomhoz tartozott Korbestet. A község tagosítása 1860 decemberében történt meg. Már a tavaszi munkák idején birtokháboritásokra került sor, a megye azonban ekkor rendet teremtett. Most az őszi munkákkal kapcsolatban a birtokháborítások nagy mértékben újultak meg, a parasztok elvették fiától az ekét a szántás közben, a védelmére kiküldött pandúrokat pedig elzavarták. A megye ezért belátta, hogy a birtokviszonyok megzavart rendjét csak katonai karhatalommal tudja helyreállítani. Megemlíti, hogy a szomszéd Kisterpesten 1846-ban hasonló birtokháborítások fordultak elő, akkor is csak katonai karhatalom segítségével sikerült rendet teremteni, de azóta ezt a rendet meg nem zavarták. Kéri, hogy ebben az esetben az uralkodó engedélyezze a megyének a katonai karhatalmat. (Uo. 16073) Ezt a felségfolyamodványt Ferenc József kézjegyével ellátva a kancellárnak küldöttek meg intézkedés végett. Forgách — akihez Haller gróf október 26-án táviratot is menesztett — nov. 6-án külön jegyzékben hívta fel a hadügyminiszter figyelmét a korbesti esetre. (Uo. 15581) Coronini, a magyarországi katonai főparancsnok — akivel a hadügyminisztérium Forgách jegyzékét közölte —, ebben az egy esetben szükségesnek tartotta, hogy intézkedjék s nov. 14-én utasította Cseh altábornagyot, küldjön ki egy körültekintő csendőrtisztet Korbestre azzal a feladattal, hogy az ottani parasztokat oktassa ki. Ez meg is történt, de nem vezetett eredményre. A korbestiek tíz szóvivőjét már október második felében letartóztatták, később azonban jótállás ellenében szabadlábra helyezték őket, míg Bihar megye vizsgálatot folytatott ellenük. A belényesi csendőrszakasz parancsnoka Korbesten arra a meggyőződésre jutott, hogy a faluban csak úgy lehet rendet teremteni, ha e tíz izgága embert ismét letartóztatják. Cseh hadosztályparancsnok ezután utasította őt, hogy a korbestiek minden további kihágását akadályozza meg. (Uo. 17876) A parasztok ellenállását mindazonáltal nem sikerült megtörni. A következő év tavaszán újból elzavarták a szántást végző uradalmi cselédeket, maguk szántották fel a tagosítás folytán a földesúrnak juttatott földeket, hajtották annak legelőjére marhájukat és kinyilvánították, hogy április 14-én az egész allodiális birtokot felszántják. (Wattmann ápr. 18-i folyamodványa az orsz. hadifőparancsnoksághoz, Htt. eln. 1862. 9247) Gróf Pálffy Móric helytartó, miután Coronini táborszernagy Wattmann folyamodványát hozzá eljuttatta, azonnal táviratilag kérdést intézett Bihar megye főispáni helytartójához a korbesti helyzetre s arra vonatkozólag, hogy szükség van-e katonai karhatalomra? 30 A kancellária már e beadvány keltét követő napon, okt. 27-én megtiltotta mindennemű „megyei gyűlés" tartását. A megyei tisztikar ezután lemondott, Haller a felmentését kérte. 31 Királyi jóváhagyással.
