Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

1849 december 27. — Pest Pest város tanácsának fölterjesztése Szentiványi Vince pesti ker. főispánhoz a kézműveslegények munkaidejének szabályozásáról.

11 „A tanács ismerve a községi rendszerben minden egyes hatóságnak kiszabott kört, távol sem kívánt a naponta várható felsőbb rendelkezéseket megelőzően a céhek körébe vágó rendszabály alkotásába beavatkozni, a munkaórák körül az utolsó idők zavarai közben becsúszott visszaélések korlátozását azonban mind a céh, mind a közönség nem mellőzhető érdekei igényelvén, szükségesnek látta a részben a várt felsőbb rendelet megérkeztéig is, ideiglenesen rögtön intézkedni. S ehez képest olyképp lőnek a f. évi 13921. sz. a. költ végzéssel a munkaórák. . . szabályozva, hogy a hetibér mellett fogadott legények kötelességében álland a téli hónapokban reggeli 7 órától estve 7-ig, a nyári hónapokban pedig reggeli 6 órától szinte esti hétig, rendőrileg is tilalmas ünnep és vasárnapokon kívül minden egyéb köznapokon munkával foglalkozni. Leszámítván ebből a reggelizésre szánt fél órát, s az ebédlésre fordítandó órát. Mely a tanács részéről akként megállapított ideiglenes rendszabályt felsőbb megerősítésért esedezőleg midőn Méltóságodnak magas tudomására juttatni szerencsém vagyon, teszem ezt azon alázatos megjegyzéssel, hogy e rendszabály a szabó céh s illetőleg a legények előtt már előlegesen kihirdettetni rendeltetett azzal, hogy az határzatnak nem engedelmeskedők elsőbben ugyanis rendőrileg megfenyíttetni, másod ízben pedig a város kebeléből kitiltatni fognak." Magyar nyelvű fogaim. Pesti ker. főisp. 1850. 3138 (Pest város 1850. 22801.) 17 A pesti szabócéh panaszt tett a hatóságoknál, többek között amiatt, hogy a forradalmi kormányzat napi két órával megrövidítette a legények munkaidejét. Ezt a céhmesterek szerint a legények azzal vívták ki taaguknak, hogy ezt az időt az ipariskolában töltik, ehelyett azonban az iskola mnáraival fegyvergyakorlatokat végeztek, vagy népgyűléseket tartottak. Most szerintük minderre nincsen szükség. (A panaszirat keltezetlen, a városi fölterjesztés fogalmazványa mellett fekszik, 3551. sz. a.)