Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

mondta, hogy most már teljesen szabadok, nem kell tartamok a császári hivatalnokoktól és csendőröktől, nemsokára jön Garibaldi és végképp felszabadítja őket, s hogy űzzék el a bírót és a jegyzőt. Erre a felizgatott tömeg a jegyző lakásához ment s szidalmak és fenyegetések közepette kézre akarta őt keríteni. A jegyzőt csak duplacsövű puskája mentette meg a további bántalmazástól. Egyébként a váci szolgabíró ugyanaznap eltűnt. Senki sem tudja, hova ment és mikor jön vissza. A szolgabírói hivatalban mindenki azt teszi, amit akar. (164. res. sz.) Német nyelvű másolat. - Htt. eln. 1860. IV. A. 7362. A helytartótanács elnöksége, amelyhez a csendőrezredparancsnokság a fenti jelentés másolatát áttette, azonnal megkereste a pestkerületi állami főügyészséget, hogy öreg Simon József ellen bűnvádi nyomozást indítson. A váci szolgabíró eltűnésére vonatkozó vádat Pest-Pilis megye cs. kir. főnöke megcáfolta. (Uo. 7786) 156 1860 december 27. — Oroszlány Tóth Sándor jegyző és Stuba István bíró jelentik a tatai szolgabírói hivatalnak, hogy a nép fellázadt, segítséget kérnek. Előző nap az egyik községi lakos azzal lázította a népet, hogy kijelentette, „miszerint a jelenlegi Szendi bíró, kit a nép tett bíróvá", utasítást adott, „hogy a jelenlegi időben a népnek az a szabadsága van, miként tehet és foglalhat, mit akar". Ezt mindjárt el is kezdték s elfoglalták a jegyző házát, amelyet az 1854-ben vett, nyilvános árverésen. Hajnalban pedig fejszékkel és dorongokkal a jegyzői lakra mentek, ott romboltak és raboltak s a jegyzőt megöléssel fenyegették. A bírótól erőszakkal elvették a bírói botot. A néplázadás elől a jegyző és bíró elmenekült. „Ki tudja, a legközelebbi éjjel még mi történend, mert a helybéli vadászokat is felakasztással és más effélével fenyegeti e sepredék nép, kikre nagyobbrészt tolvajságot és más effélét bebizonyítani minden becsületes ember készséggel teljesíthet, s eszerint rögtöni segélyért könyörgünk." Magyar nyelvű másolat. - Htt. eln. 1861. IV. A. 120. A szolgabíró rendeletére csendőrök mentek a községbe s öt lázítót a község börtönébe zártak. A nép azonban fejszékkel felfegyverkezve a foglyok kiadatását követelte. A csendőrök a túlerőnek engedve, visszavonultak. Másnap két szakasz lovas katonaság vonult a községbe, a lakosok azonban megtagadták a lázítók kiadását. Erre a katonaság beszállásolt s felszólította a szolgabíróságot egy hivatalnok kiküldése végett. A szolgabíróság vezetője — a helytartótanácsnak tett jelentése szerint — „tekintve a mostani időviszonyokat, ahol a nép igen jól tudja, hogy a szolgabíróságnak hatásköre igen fogyott, és hogy nemsokára feloszlatni fognak", előbb a főispánnak sürgönyzött,