Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

HELYZET ES HANGULAT 295 Aber auch in Kaschau, wo es bis jetzt wegen der Fügsamkeit, •grösserer Bildung und vorherrschenden Gutmütigkeit der Bevölkerung relativ am Besten war, äussern sich seit den letzten 8 Tagen die Revolutions-Symptome deutlicher." (Rossz híreket kap a volt kassai közigazgatási kerület minden részéből ; még Kassa városában is, amelynek lakossága aránylag a legmérsékeltebb, forradalmi a hangulat.) Az egyes megyékben magántanácskozmányokat tartanak, még mielőtt az ú) főispánok oda megérkeznének. Kassán a radikális elemek voltak a hangadók e tanácskozmányokon. Gróf Péchy Emánuel főispán 17-én érkezett Kassára, a következő nap tüntetések voltak a városban a rendőrigazgatóság ellen. Azóta éjente ismeretlen tettesek hangosan Garibaldit éltetik az utcán. (612. pr. sz.) Német nyelvű e. t. - Htt. eln. 1860. IV. A. 6664. Az autoním megyehatóságok megszervezését mindenütt nyugtalanságok előzték meg és tüntetések kisérték. Nagyváradon nyolc mesterlegényt tartóztattak le, Kossuth és Garibaldi éltetése miatt; (Htt. ein. IV. A. 6750) Miskolcon a főispán bevonulásának napján a nép eltávolította a császári címereket a középületekről; (uo. 6771) Nagy kallón beverték a törvényszéki elnök ablakait; (uo. 6855) Eperjesen a tömeg megrohanta a megyefőnök lakását. (uo. 6935) Debrecenben nagyarányú tüntetések voltak, katonaság lépett közbe, több letartóztatás és néhány sebesülés is történt. (Uo. 6807-6815) A tüntetések később is napirenden voltak, és újabb erőre kaptak december elején, a császári megyefőnökségek és szolgabírói hivatalok működésének megszűnésével, és az új hatóságok hivatalátvételével kapcsolatban. Különösen heves tüntetésekre került sor Nyíregyházán, úgy hogy az ottani cs. kir. szolgabíró — Tatár Tamás — dec. 1-én elhagyta a várost, anélkül, hogy hivatalát valakinek átadta volna. (Htt. eln. 1860. III. 6980—7443) Vácott dec. 2-án csendőrség és katonaság szórta szét a Kossuthot, Napóleont és Garibaldit éltető tömeget, és 16 tüntetőt letartóztatott; (Htt. eln. 1861. IV. A. 151) a pécsi állomásparancsnokság az ott naponta előforduló rendetlenségek miatt kénytelen volt növelni az éjszakai járőrök számát; (Htt. eln. 1860. IV. A. 7599) Szentesen és Szarvason ismeretlen tettesek éjszaka eltávolítónak a csendőrlaktanyákról a címereket, a szentesi pénzügyőri laktanya fekete-sárgára mázolt kapuját pedig fehérre meszelték. (Htt. eln. 1860. III. 7685) Szatmár megye újonnan megválasztott első alispánja dec. 21-én arról tett jelentést, hogy a volt cs. kir megyejönök és a cs. kir. szolgabíró — egy ismeretlen egyén fenyegetésétől megrémülve, hanyatthomlok menekült Szatmárnémetiből. (Htt. eln. 1860. IV. A. 6921) Hasonló események játszódtak le a szerb vajdaság városaiban is. Dec. 2-án és 3-án Új-Aradon is eltávolították a császári sasokat; a tetteseket nem sikerült kideríteni, éppen akkor volt az újoncozás a városban. (Temesvári eln. 1860. 4003) Zentán dec. 19-én 200 paraszt vonult a községháza elé és követelte, olvassák fel nekik az új szabadságot. Elterjedt ugyanis a hír, hogy a császár megadta a magyaroknak a 48-as szabadságot. A zentai járási főnök erre katonaságot kért a városba, arra hivatkozva, hogy a vagyonos osztály fél a proletariátus kicsapongásaitól. (uo. 4041) Miután közzétették a császár dec. 27-i elhatározását a szerb vajdaság visszacsatolásáról Magyarországhoz, a vajdaság területén mindenütt nagy lelkesedéssel távolították el a császári sasokat a középületekről. Lúgoson magyar, román és szerb zászlókat tűztek ki a városházára és egyes magánházakra, Nagybecskereken pedig magyar és szerb zászlót tűztek a megyeházára, és levették a császári jelvényt. Palánkán és Lippán ismeretlen tettese'^ távolították el a címereket, Oravicán pedig a pénzügyőri biztosság épületén levő címert .bemeszelték. (Temesvári eln. 1861. 17)