Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

megelégedve volna, állítani nem lehet, újabbi forradalomhoz való vágyak nála mindazonáltal mégsem tapasztalhatók. De a birtoktalanokban a birtok iránti vágyat a szerencsétlen forradalom annyira felébresztette, hogy nem bírnak mindeddig is kiábrándulni, s bár szerencsére izgató vezér nélkül szűkölködnek, de bizonyosan meghasználnák az újabbi alkalmat, vágyaik kielégítésére vezetőt. Hogy tehát kiábrándulhassanak, szigorral, még pedig nem késedelmeskedve kelletnék mindazok ellen fellépni, kik a másokéra áhítozván, a veszedelmes communismus tényezőinek és létesítőinek tekintendők. Hacsak néhányat is, minden ilyentén helységben csak példaszolgáltatás végett is mihamarabb kelletnék a tulajdoni jog birtokosai iránti engedelmességre annál is inkább szoríttatni, mert újabbi felszólításokra beérkezett szolgabírói jelentések szerint is a majorsági zsellérek nemhogy kevesednének a földesurak iránti tartozások teljesítése meg (tag) adásában, de sőt inkább szaporodnak." Az újabb, gyakori adóztatások mindhárom osztály hangulatát kedvezőtlenül befolyásolták.

14 (30. eln. sz.) Magyar nyelvű e. t. — Debreceni ker. főisp. eln. 1850. 94. 11 1850 szeptember 5. — Kassa A kassai katonai kerület parancsnokának jelentése a hadseregparancsnoksághoz az általános helyzetről, különösen a majorsági zsellérek ellenállásáról. A kormány megnyerheti a maga számára a városi polgárságot, amelynek még élénken emlékezetében él a megyei kormányzat nyomása, és a széles nép rétegeket, ha erélyesen hozzáfog viszonyaik rendezéséhez és bebizonyítja, hogy anyagi jólétük emelésére törekszik. Sürgősen és átfogóan rendezni kell az úrbéresek és majorságiak viszonyait, különben elkerülhetetlenek lesznek a komoly összetűzések. A majorságiak legnagyobbrészt vonakodnak szolgálmányaikat békés úton teljesíteni, másrészt földesuraik gyakran túlzott igényeket támasz14 Hasonló értelemben nyilatkozott Észak-Bihar megye főnöke is, Debrecenből, 1850 szept. 10-ről keltezett, s Uray Bálinthoz intézett jelentésében : ,,.. .a nem úrbéres lakosoknak földesuraik irányábani viszonyaik s tartozásaik — miután az illetők a volt xírbéreseket szabadoknak látják s ők is oly állapotba kívánkoznak, s úrbéres és nem úrbéres birtok közti nagy különbséget felfogni nem tudják, vagy nem akarják — a kedélyekre ingerlőleg hatnak. Úgyszinte azt is lehet kivenni, hogy az adónak szigorú behajtása a pénzszűke miatt, s kivált azon vidéken, hol a jövedelem leginkább a borból állván, a jég a szőlőhegyeket tönkretette, s így azoktól minden haszonlátás nélkül fizettetik az adó, nem kedvező hatást idéz elő." (62. eln. sz. — Uo. 109.)