Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

PARASZT MOZGALMÁK 127 1859 május 17. — Gyula Békés—Csanád megye h. főnöke jelenti a nagyváradi helytartósági osztály elnökségének, hogy a vésztői lakosok elfoglalták az uradalmi legelőt. Wenkheim Rudolf gróf meghatalmazottja panaszt tett a vésztői lakosok ellen, mert lovaikat önkényesen az uradalmi legelőre hajtották és foglalásukhoz makacsul ragaszkodnak. A szeghalmi járás szolgabírájának utasítást adott, hogy csendőri segítséggel állítsa helyre a rendet Vésztőn. Az éppen most jelentette, hogy az önkényeskedések mindjobbam terjednek, s ő a rendet helyreállítani nem képes. Ennek következtében vSzlabur Gyula megyei biztos fog kiszállni, csendőrséggel és lovasőrséggel, hogy az önkényeskedéseknek véget vessen. „Ich erstatte hievon die ergebenste Anzeige mit dem Bemerken, dass die erwähnten Willkürlichkeiten mit den gegenwärtigen politischen Ereignissen in so ferne im Zusammenhang zu stehen scheinen, als der böswilligere Teil der Bevölkerung von Vésztő die gegenwärtige Zeit für geeignet hält, um derartige Gewaltstreiche, wie die vorliegende eigenmächtige Benützung der herrschaftlichen Hutweise zu üben. Die Insassen der Gemeinde Vésztő sind übrigens zu öfteren Malen von den hohen und höchsten Behörden mit ihren vermeintlichen und höchst übertriebenen ungegründeten Ansprüchen gegenüber der Herrschaft zurückgewiesen worden." (A vésztőieket a jelenlegi politikai viszonyok bátorították fel az uradalmi legelő önkényes használatára.) (3690. sz.) Német nyelvű e. t. — Nagyváradi ht. o. eln. 1859. 1551. A vésztői lakosok engedtek a fegyveres erőszaknak. A megyei biztos kioktatta őket a „fennálló tulajdonjogi viszonyok" tekintetében, s hogy minden további kihágásnak elejét vegye, mindjárt olyan büntetőeljárást alkalmazott, amihez ugyan nem lett volna joga, de amire a megyefőnök a helytartóságtól utólag, a „rendkívüli esetre való tekintettel" jóváhagyást kért. Vésztő úrbéri pere ekkor még nem volt eldöntve, s a lakosok azt állították, hogy joguk van a legelő használatához. (3925. sz., Uo. 1620) Szlabur megyei biztos radikális eljárását nemcsak jóváhagyták, hanem utóbb érte a belügyminisztertől külön dicséretet is kapott. (Uo. 1978)