Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

durch welche alle Ansammlungen des Publikums auf den öffentlichen Gassen und Strassen bei augenblicklicher Verhaftung und Hinweisung auf die Folgen militärischer Einschreitung untersagt werden. Im Sinne dieser Kundmachung und um derselben jedenfalls den nötigen Nach­druck zu verschaffen, waren auch für den Abend auf den Fall neuerlicher Menschenansammlungen im Einvernehmen mit dem k. k. Militär Stadt­commando die nötigen Vorkehrungen getroffen worden. Beiläufig um 1 ¡2 8 Uhr abends begann sich wirklich in der Gegend des Zrínyi Kaffeehauses ein gemischtes Publikum anzusammeln. Als dasselbe etwa auf die Zahl von 800 Personnen angewachsen war, wurden die bereits in dem Invalidenpalais bereit gehaltenen 3 Unterabteilungen der Militärpolizeiwache und die Polizeicavallerie, so wie die teils im Invalidenpalais, teils in der Üllöerkaserne ebenfalls schon bereit gehal­tene Militärassistenz in der Stärke von 4 Kompagnien Infanterie und einer Abteilung Kürassier nach einem combinirten Plane von verschie­denen Seiten gegen den Platz beordert, wo die Ansammlung stattfand, um durch ihr gleichzeitiges Auftreten zu imponiren und dadurch jede Verhöhnung oder Widerstand zu begegnen, und eventuell selbst ein Entkommen als etwas Unmögliches erscheinen zu machen." (Hirdetmény útján megtiltotta az utcai csoportosulásokat. Ennek ellenére este kb. 800 főnyi tömeg gyűlt össze a Zrínyi kávéház előtt. Katonai és lovasrendőrök, valamint gyalogos és vértes katonaság külön­böző irányokból egyszerre vonult a térre és zárta körül a tüntetőket.) A közönség nagy része az első felszólításra eltávozott úgy, hogy a tér hamarosan kiürült. Azokat, akik azonnal szét nem oszoltak, letartóztatták. Ezek a következők voltak : Argauer Imre kereskedősegéd, Bucsi István kóbor cseléd, Baberie György cipészlegény, Kiss Pál vas­öntő, Patrovics András szűcslegény, Tellmanek István szűcslegény, Fehér József bognárlegény, Rankl Mátyás péklegény, Breyer Ágoston kosárfonólegény, Schlosser János asztaloslegény. (2791. pr. sz.) Német nyelvű e. t. - Öht. eln. 1860. IV. A. 1081. (1275) Másnap, 24-én este — addigra a távollévő Benedek táborszernagy visszatért Pestre — már csend volt a fővárosban. Benedek, akinek két nappal később bemutat­ták a letartóztatott egyének listáját, elrendelte, hogy közülük ötöt; Abuda Ferenc jo­gászt, Anderle János szabói, Szegedi Antal jiakkerest, Török József kóbor csizmadiát és Kiss Károly vasöntőlegényt, mert fő részük volt a tömeg izgatásában és az őrség ki­gúnyolásában, és mert különleges botokkal voltak felfegyverkezve, sorozzanak be kato­nának. (U. o. 1436.) Ezt a rendeletét —• a közönség okulására — a kormánylapokban is közzététette. 14 14 Kisebb tüntetések más városokban is fordultak elő. így Beregszászon júl. 23-án éjjel három ittas állapotban levő asztaloslegény hangosan éltette Kos­suthot, Garibaldit és a magyar szabadságot. A csendőr őrjárat elfogta és a szolga­bíróságnak adta át őket, ahol 20, ill. 10 botütést kaptak. A megyefőnök, mihelyt az esetről értesült, azonnal Beregszászra utazott, hogy a tüntetés politikai hát­terét kivizsgálja. A polgármester és a céhmesterek azonban biztosították, hogy politikai jelentőség nélküli egyszerű kihágásról van szó, és több hasonló eset nem fog a városban előfordulni. (Öht. eln. 1860. IV. A. 2157)

Next

/
Thumbnails
Contents