Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)
durch welche alle Ansammlungen des Publikums auf den öffentlichen Gassen und Strassen bei augenblicklicher Verhaftung und Hinweisung auf die Folgen militärischer Einschreitung untersagt werden. Im Sinne dieser Kundmachung und um derselben jedenfalls den nötigen Nachdruck zu verschaffen, waren auch für den Abend auf den Fall neuerlicher Menschenansammlungen im Einvernehmen mit dem k. k. Militär Stadtcommando die nötigen Vorkehrungen getroffen worden. Beiläufig um 1 ¡2 8 Uhr abends begann sich wirklich in der Gegend des Zrínyi Kaffeehauses ein gemischtes Publikum anzusammeln. Als dasselbe etwa auf die Zahl von 800 Personnen angewachsen war, wurden die bereits in dem Invalidenpalais bereit gehaltenen 3 Unterabteilungen der Militärpolizeiwache und die Polizeicavallerie, so wie die teils im Invalidenpalais, teils in der Üllöerkaserne ebenfalls schon bereit gehaltene Militärassistenz in der Stärke von 4 Kompagnien Infanterie und einer Abteilung Kürassier nach einem combinirten Plane von verschiedenen Seiten gegen den Platz beordert, wo die Ansammlung stattfand, um durch ihr gleichzeitiges Auftreten zu imponiren und dadurch jede Verhöhnung oder Widerstand zu begegnen, und eventuell selbst ein Entkommen als etwas Unmögliches erscheinen zu machen." (Hirdetmény útján megtiltotta az utcai csoportosulásokat. Ennek ellenére este kb. 800 főnyi tömeg gyűlt össze a Zrínyi kávéház előtt. Katonai és lovasrendőrök, valamint gyalogos és vértes katonaság különböző irányokból egyszerre vonult a térre és zárta körül a tüntetőket.) A közönség nagy része az első felszólításra eltávozott úgy, hogy a tér hamarosan kiürült. Azokat, akik azonnal szét nem oszoltak, letartóztatták. Ezek a következők voltak : Argauer Imre kereskedősegéd, Bucsi István kóbor cseléd, Baberie György cipészlegény, Kiss Pál vasöntő, Patrovics András szűcslegény, Tellmanek István szűcslegény, Fehér József bognárlegény, Rankl Mátyás péklegény, Breyer Ágoston kosárfonólegény, Schlosser János asztaloslegény. (2791. pr. sz.) Német nyelvű e. t. - Öht. eln. 1860. IV. A. 1081. (1275) Másnap, 24-én este — addigra a távollévő Benedek táborszernagy visszatért Pestre — már csend volt a fővárosban. Benedek, akinek két nappal később bemutatták a letartóztatott egyének listáját, elrendelte, hogy közülük ötöt; Abuda Ferenc jogászt, Anderle János szabói, Szegedi Antal jiakkerest, Török József kóbor csizmadiát és Kiss Károly vasöntőlegényt, mert fő részük volt a tömeg izgatásában és az őrség kigúnyolásában, és mert különleges botokkal voltak felfegyverkezve, sorozzanak be katonának. (U. o. 1436.) Ezt a rendeletét —• a közönség okulására — a kormánylapokban is közzététette. 14 14 Kisebb tüntetések más városokban is fordultak elő. így Beregszászon júl. 23-án éjjel három ittas állapotban levő asztaloslegény hangosan éltette Kossuthot, Garibaldit és a magyar szabadságot. A csendőr őrjárat elfogta és a szolgabíróságnak adta át őket, ahol 20, ill. 10 botütést kaptak. A megyefőnök, mihelyt az esetről értesült, azonnal Beregszászra utazott, hogy a tüntetés politikai hátterét kivizsgálja. A polgármester és a céhmesterek azonban biztosították, hogy politikai jelentőség nélküli egyszerű kihágásról van szó, és több hasonló eset nem fog a városban előfordulni. (Öht. eln. 1860. IV. A. 2157)