Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

HELYZET ES HANGULAT m 1859 május 19. — Pozsony Gróf Aiterns Henrik, a pozsonyi helytartósági osztály vezetőjének jelentése gróf H aller Ferenchez, a kormányzó helyetteséhez, a nép hangulatáról, s az Orosz- és Franciaország iránt mutatkozó rokonszenvről.

1 „Die Zeitreignisse haben, wie dies zu erwarten war, den Ausdruck der politischen Gesinnung der Bevölkerung in einem Masse zu Tage gefördert, das sie genauer zu kennen und zu präcisiren gestattet. Für Russland sind in den slavischen Teilen des Gebietes allerdings gewisse directe Sympathien vorhanden, auch ein Teil der katholischen Geistlichkeit und selbst der höhere Adel hegt selbe. Auch ist durch die zahlreich auf Erwerb nach Russland gehenden Drahtbinder und Handelsleute der nördlichen Comitate eine gewisse Verbindung und Beziehung hergestellt. Russische Emissäre dürften im Lande tätig sein, ohne dass je etwas Bestimmtes darüber bisher hätte ermittelt werden können. Gerüchte unter dem Landvolke deuten darauf hin, dass es bearbeitet wird. Grossfürst Constantin soll diesen Gerüchten zu Folge König von Ungarn werden. Die Steuerlast wird dann geringer sein, der Grossfürst Constantin ist selbst reich. Tabak wird frei sein, und keine Verzehrungssteuer mehr bestehen." (Az utóbbi idők eseményei ismét felszínre hozták a nép politikai indulatait. A szláv vidékek lakossága Oroszországgal rokonszenvez. A parasztok azt beszélik, hogy Konstantin nagyherceg lesz Magyarország királya, s akkor csökkenni fog az adó, megszűnik a dohánymonopólium és a fogyasztási adót eltörlik.) Franciaország irányában nem mutatkozik ilyen közvetlen rokonszenv, mégis sokan kívánják a francia fegyverek győzelmét s ezáltal Ausztria gyöngítését. Önálló felkeléstől nem kell ugyan egyelőre tartani, azonban erősebb külső nyomás esetén az ország nem lenne megfelelő támasz. 1 A pozsonyi rendőrfőnök már február végén azt jelentette a kormányzóságnak, hogy az ottani lakosság körében mindenki a háború és béke kérdését vitatja, míg azonban az alsó néposztály egy része egy esetleges háborútól sorsának jobbrafordulását reméli, a vagyonosok aggódva tekintenek a várható események elé. (M. C. G. geh. Pr. 1859. 290) Attems jelentése már a háború kitörése utáni hangulatról számol be.